Ötödik ÁVH-regényében Cserhalmi Dániel ezúttal egy valóban megtörtént bűnügyet állít a középpontba. A szerzővel A vörös báró kapcsán a Rákosi-korszak hétköznapjairól, a történelmi hitelesség és az írói képzelet egyensúlyáról, valamint a kortárs magyar krimi lehetőségeiről beszélgettünk.
Mindannyian cipelünk olyan érzéseket, amelyeket inkább bezárnánk egy dobozba. De mi történik, amikor a doboz egyszer kinyílik? Hogyan találhatunk vissza önmagunkhoz egy nagy változás, veszteség vagy belső megingás után? Tóth Réka Ibolya Elveszett harmónia – Hogyan találhatunk vissza önmagunkhoz a test, az érzelmek és a kapcsolatok útján című könyve a mindfulness, az önismeret, a testtudatosság és a személyes gyógyulás eszközeit kapcsolja össze.
Uram, te mindent tudsz címmel jelent meg Hodász András önéletrajzi könyve, amelyben a papságig vezető útját, szolgálatban töltött éveit és kilépésének történetét írta meg – kiégése krónikájaként. Sokan, sokféleképp elmondták már mindezt róla, de most ő akarta megírni saját történetét.
A fény magányossága címmel jelent meg Kovács Krisztián negyedik regénye, melyben a hetvenes évek Magyarországára kalauzolja az olvasót
Geri Ádám Gasztrorégész – A gulyáskommunizmus konyhája című kötete az 1945 és 1989 közötti Magyarország ikonikus ételeinek, italainak, vendéglátóhelyeinek eddig el nem mesélt történetét eleveníti fel. A szerzővel gasztrorégészetről, meglepetésekről és a mítoszok lerombolásáról beszélgettünk.
A mesterséges intelligencia segítségével másodpercek alatt kielemezhető, melyik molekuláris ráktípust milyen gyógyszerrel kezelhetnek hatékonyan az onkológusok a jövőben: magyar kutató, Peták István innovációja ad reményt a világnak.
Gubik Petra hazánk egyik legfoglalkoztatottabb 40 év alatti színésznője. Naptára sűrűbb, mint valaha: színházi főszerepek, koncertek, televíziós feladatok és új zenei tervek váltják egymást az életében. Ő mégis azt mondja, a szenvedély, a tudatos határhúzás és a színpad iránti alázat viszi előre.
A Z generáció sokszor türelmetlennek, követelőzőnek vagy alázat nélkülinek tűnik a munkahelyeken. De lehet, hogy nem velük van a baj, hanem azzal, amit a korábbi generációk természetesnek vettek. A fizetetlen gyakornoki munkával, a túlórával, a tekintélyelvű vezetéssel és azzal, hogy a munka sokszor a magánéletnél is előrébb van a listán.
Az illatok sokkal többek annál, mint valaha is gondoltuk, akár terápiás célból is alkalmazhatjuk azokat. Kapcsolatban állnak emlékeinkkel, a múltba repítenek boldog, vagy éppen traumatikus élményeinket feltárva. Molnár Évával, A láthatatlan gyógyító – Az illatok terápiás ereje című könyv szerzőjével beszélgettünk.
A fehérjeporokról sokan még mindig azt gondolják, hogy elsősorban testépítőknek vagy élsportolóknak valók, miközben egyre több hétköznapi ember használja őket a mindennapi étrend részeként. De valóban szükség van rájuk, vagy inkább csak kényelmi és marketingtermékekről van szó?
A kreatinról sokáig elsősorban a testépítők és élsportolók étrend-kiegészítőjeként beszéltünk, pedig ma már egyre több nő is használja edzés, alakformálás vagy izomépítés mellett. Mégis sok a bizonytalanság körülötte: vajon hizlal? Segíthet a fogyásban? És egyáltalán van-e helye egy olyan életmódban, amely nem az edzőterem köré szerveződik?
Török-Illyés Orsolyát idén két filmben is láthatjuk: a Mambo maternicában egy nem kívánt terhességgel szembenéző negyvenes nőt, a Pipásban a címszereplő Pipás Pistát alakítja. Színházi előadásai – köztük például a Karsai Dániel küzdelmeit bemutató Egy tökéletes nap – fontos társadalmi kérdéseket feszegetnek. A színésznőben mindazonáltal időről időre megfordul a gondolat, hogy valami teljesen más területen próbálja ki magát.
