Várólista címmel jelent meg nemrég Rényi Ádám negyedik novelláskötete: az íróval a könyvkiadás jelenéről és jövőjéről is beszélgettünk.
Régi festmény a falon, porcelán a vitrinben, retró tárgy a nagyszülők lakásából. Könnyen lehet, hogy értékesebbek, mint gondolnánk. Megyesi Balázs műtárgyszakértő szerint a magyar háztartásokban ma is bukkannak fel meglepő kincsek, ha nyitott szemmel járunk.
Az elmúlt években a magyar romantikus vígjátékok látványosan visszahódították a mozik közönségét. Ebbe a sikerhullámba érkezett meg a ’90-es évek nosztalgiájára építő Beléd estem című film, amely könnyed hangvételű szerelmi történetként, mégis generációs élményekkel átszőve próbálja megszólítani a nézőket.
Tavaly jelent meg Czakó Zsófia harmadik kötete, a Távoli rokonok: a regény három főhőse szoros kapcsolatban, mégis áthidalhatatlan távolságban küzd magával, a másikkal és az élettel is.
Miért lesz valakiből gyilkos? Mit jelent a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés? Mekkora mentális terhet ró egy íróra, ha heteken keresztül egy kettős gyilkosság elkövetőjével beszélget? Az Ölni érted, ölni téged című, a romonyai kettős gyilkosságot feldolgozó true crime-kötet szerzőjével, dr. Rátkai Tímeával beszélgettünk.
Az örökbefogadás Magyarországon egy szigorúan szabályozott, többlépcsős folyamat, amelynek célja, hogy a családjukból kiemelt gyermekek biztonságos, kiszámítható környezetben nőhessenek fel. Bár a jogszabályi keretek ehhez adottak, a szülővé válás e formája a gyakorlatban hosszú várakozással, bizonytalansággal és komoly érzelmi megterheléssel járhat.
Sokszor szorongunk írás közben, félünk a hibáktól, kerülgetjük a bizonytalan szavakat – miközben talán túl nagy jelentőséget tulajdonítunk a helyesírásnak. De vajon tényleg romlik-e a nyelvhasználatunk az online térben? Létezik-e rossz helyesírás, és mennyire jogos, ha azt társadalmi mérceként használjuk? Minderről Mártonfi Attila nyelvész-informatikust, az Osiris Helyesírás egyik szerzőjét kérdeztük, akivel többek között a sokak számára bűnnek számító „de viszont”-ról és arról is beszélgettünk, hogy miért ártalmas az, ha a nyelvből bunkósbotot csinálunk. Interjú.
A magyar kultúra napján Rakovszky Zsuzsa Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja egy, az Indexnek adott életútinterjúban beszélt a veszteségek feldolgozhatóságáról, az irodalmi és társadalmi változásokról, valamint a család személyiségformáló szerepéről.
Szonday Szandra ritka betegsége, a Marfan-szindróma miatt a nap minden órájában légzéstámogató gépre szorul, ez pedig alapjaiban változtatta meg azt, ahogy él. Ez sem törheti le lelkesedését: voltak komoly hullámvölgyei is, de mindig talpra állt. Adj arcot! sorozatunk friss interjújában őszintén beszél betegségéről.
A hír igaz – és mégsem. Zacher Gábor valóban nyugdíjas lett, de ugyanúgy vonul a mentőkkel és dolgozik kórházban is. Zacher 3.0 – Az én mentőszolgálatom címmel megjelent könyvében ebből az apropóból is visszatekint mentős pályafutására.
A cukorbetegségről rengeteg szó esik, ezzel szemben hihetetlenül keveset tudunk róla valójában. Adj Arcot sorozatunk vendége segít tisztábban látni.
Történetek, amelyek gyógyítanak: régóta ismert a tény, miszerint a mesékre szükségünk van azért, hogy megértsük a világot, saját érzéseinket, azokat a helyzeteket, melyeket belülről megélni nehéz – főként akkor, amikor először szembesül velük valaki. A mesék világa ugyanakkor sok segítséget ad a gyerekeknek a mindennapokhoz.
