A cukorbetegségről rengeteg szó esik, ezzel szemben hihetetlenül keveset tudunk róla valójában. Adj Arcot sorozatunk vendége segít tisztábban látni.
Történetek, amelyek gyógyítanak: régóta ismert a tény, miszerint a mesékre szükségünk van azért, hogy megértsük a világot, saját érzéseinket, azokat a helyzeteket, melyeket belülről megélni nehéz – főként akkor, amikor először szembesül velük valaki. A mesék világa ugyanakkor sok segítséget ad a gyerekeknek a mindennapokhoz.
A Hét Mesterlövésze egy filmes tematikájú rádióműsor volt, amely 2009 és 2011 között hetente kétszer jelentkezett Puzsér Róbert műsorvezetésével az azóta megszűnt és újralétesült radiocafén. A műsor nyomán kétkötetes filmajánló könyv született, most pedig megjelent a sorozatokra fókuszáló új kiadvány, A Hét Mesterlövésze – A 25 legjobb sorozat.
Okostelefon, tablet, YouTube, TikTok – ma már sok gyerek kezébe kerül saját készülék, mielőtt még megtanulna olvasni. A szülők gyakran jó szándékkal nyújtják át az eszközt, hogy lekössék vagy megnyugtassák a kicsit, de ezzel épp a fejlődésük legfontosabb szakaszát gyengíthetik.
A lupus, pontosabban a szisztémás lupus jól kontrollálható, de egyelőre nem gyógyítható betegség. Tünetei és gyógyszerezése azonban rengeteg kellemetlen pillanattal keserítik a betegek mindennapjait. Adj arcot! interjúsorozatunk legújabb részében azt mutatjuk be, mivel jár a lupus.
A női test ritmusos, folyamatosan változó rendszer, mégis sokan próbálunk tőle függetlenül élni, dolgozni, edzeni vagy étkezni. Pedig ha megértjük a ciklusunk működését, nemcsak könnyebben tudjuk elfogadni a változásokat, hanem együtt is tudunk működni velük.
Ezt senki nem mondta! – Ott Anna podcastjét a szülőségről már ismerheted, de ha nem csak hallgatnád, hanem olvasnád is, most már azt is megteheted. Megjelent az azonos címet viselő bookazine, melyben irodalom, pszichológia és sorssztorik mutatják be a szülőség (ezer) valódi arcát.
Gyakran próbáljuk statisztikai adatokból elképzelni, milyen is lehet egy javítóintézet, amelyből egyébként Magyarországon több is van – Aszódon, Debrecenben, Esztergomban, Budapesten és Nagykanizsán. Az ide bekerülő gyerekek életét, mindennapjait és sorsát azonban nem lehet számok közé szorítani, hiszen történeteik nemcsak a bűnről, hanem sok küzdelemről, reményről és a változás lehetőségéről is szólnak. De hogyan látja őket, az útjukat és a helyüket a világban egy tulajdonképpen velük élő intézményvezető? Többek között erről is kérdeztük Juhász Péter Pált, a Budapesti Javítóintézet igazgatóját.
Pataki Ági története nem csupán egy ismert modell pályáját rajzolja ki, hanem egy olyan életutat mutat be, ahol a véletlenek, a kitartás, a szenvedély és a személyes kíváncsiság érdekes módon alakította az eseményeket. Interjú.
Nagycsaládban nőtt fel, nagycsaládot is szeretett volna Jakabné Bódi Ágnes, akinek álma tizenöt évvel ezelőtt valóra is vált: nevelőszülőként azóta már annyi elhagyott vagy közegéből kiemelt gyermeket dédelgetett otthonában, hogy már szinte megszámolni sem lehet. Jelenleg – saját, már felnőtt lánya mellett – öt apróság anyukája, akik közül a két legnagyobbról, a most 14 és 15 éves fiúkról csecsemőkoruk óta gondoskodik. Ágnes örömmel mesélt a mindennapjaikról, és a számukra igen varázslatos adventi időszakról, amely az örömteli várakozáson túl időnként szomorúságot is tartogat.
A szerencsejáték ma már nem a füstös játéktermek sajátja, hanem akár egy állandóan zsebben lapuló kísértés. Bajzáth Sándor addiktológiai konzultáns szerint a függőség ott kezdődik, ahol a játék átveszi az irányítást: amikor valaki már nem szórakozik, hanem menekül, titkolózik, és egyre nagyobb anyagi veszteségeket halmoz fel. A jelenség súlyosabb, mint azt sokan gondolják: a szerencsejáték-függőség az összes addikció közül a legmagasabb öngyilkossági aránnyal jár, és az online világ ezt csak tovább erősíti. Arra, hogy hogyan jut idáig valaki, mi tartja fenn a spirált, és mit tehet a család szerencsejáték-függő hozzátartozójával, a szakértő válaszol.
Herendi Gábor Futni mentem című filmje több mint 740 000 mozinézőt vonzott, és a Netflix adatai alapján is minden korábbi magyar produkciót felülmúlt, ezzel a rendszerváltás utáni időszak egyik legnézettebb hazai filmje lett. Ilyen előzmények után érthetően nagy figyelem kíséri új munkáját, a Szenvedélyes nőket, amelyről videós interjúnkban beszélgettünk a rendezővel. A Szenvedélyes nők alapvetően „női film” – ahogy Herendi Gábor fogalmaz –, ezért különösen kíváncsi arra, hogyan reagál majd rá a közönség.
