Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egy 2015-ös brazil bányakatasztrófa következtében hatalmas mennyiségű szennyezőanyag került a talajba, amelyet a növények is felszívtak. Emiatt egyes gyümölcsök – például a banán – nagyobb mennyiségben tartalmazhatnak ólmot és más mérgező anyagokat.
Egy súlyos környezeti katasztrófa hatásai éveken, sőt akár évtizedeken át is érezhetők maradhatnak, még akkor is, ha elsőre nem tűnik úgy, hogy közvetlen hatással lennének ránk. A természetbe jutó mérgező anyagok bizonyos esetekben a mindennapi élelmiszereinkben is megjelenhetnek, így a kockázat láthatatlanul is jelen lehet.
Mérgező nehézfémek ömlöttek ki az iszappal
A 2015-ös brazíliai esemény során egy vasérc‑zagytározó gát szakadt át. A kiömlő iszap többféle nehézfémet tartalmazott, köztük rezet, nikkelt és krómot, valamint a szervezet számára veszélyes ólmot és kadmiumot.
A katasztrófa nemcsak súlyosan károsította a helyi ökoszisztémát, elpusztítva a folyók medrét és a környező növényzet jelentős részét, hanem emberéleteket is követelt.
Szennyezés az ételekben is
Az elmúlt években végzett vizsgálatok kimutatták, hogy a mérgező elemek a talajból felszívódhatnak a növényekbe, majd felhalmozódhatnak azok ehető részeiben. Emiatt egyes régiókban a gyerekek kedvenc déli gyümölcse, a banán, valamint a manióka és a kakaó is tartalmazhat olyan mennyiségű nehézfémeket, amelyek meghaladják a Nemzetközi Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) gyermekek számára megállapított határértékeket. Ráadásul ezeket a déli finomságokat nagy mennyiségben exportálják a világ számos országába, vagyis a kockázat potenciálisan jóvak szélesebb kört érinthet, mint amit egy helyi szennyezés önmagában indokolna.
A legnagyobb veszély a 6 éves vagy annál fiatalabb gyermekeket fenyegeti, mert
mivel szervezetük érzékenyebben reagál a mérgező anyagokra.
Az ólomnak való tartós kitettség maradandó idegrendszeri károsodást okozhat, amely alacsonyabb intelligenciaszinttel, figyelemzavarokkal és viselkedési problémákkal járhat. A kadmium (Cd) hosszú távon a vesefunkciót és a csontok fejlődését veszélyezteti, míg a túlzott nikkel- és rézbevitel emésztési zavarokat, májkárosodást vagy allergiás reakciókat idézhet elő.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy a folyamatos kitettség hosszú távon kumulatív, vagyis idővel összeadódó kockázatot jelent, miután a nehézfémek felhalmozódhatnak a szervezetben, és közvetlen vagy közvetett DNS-károsodáshoz vezethetnek. Ez növelheti bizonyos rákos megbetegedések kockázatát, miközben az egészségügyi hatások nagymértékben függnek attól is, hogy a szervezet mennyire képes felszívni és lebontani ezeket a környezetből származó mérgező anyagokat.
Magyarországon a probléma jelenleg nem jelent közvetlen fenyegetést a a probléma, de mindig érdemes figyelni az import élelmiszerek származási helyére és biztonsági ellenőrzésére.
Ha tetszett ez a cikk, olvasd el azt is, vajon mennyi mérget viszünk be naponta a szervezetünkbe az elfogyasztott élelmiszerrel.
