Európai a világ legerősebb örvénye: életveszélyes a vízbe merészkedni

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Az észak-norvégiai Bodø városközpontjától mindössze 33 kilométernyire található a világ legerősebb árapály-áramlása, a Saltstraumen. A Saltenfjorden és a Skjerstadfjorden között húzódó, szűk tengerszoros a természet egyik leglátványosabb és egyben legveszélyesebb vízi jelensége is, mi több, az örvény nemcsak Európa, hanem a világ legnagyobbja is.

Noha a Saltstraumen térsége már több mint 10 ezer éve lakott, a szoros mai formája viszonylag fiatalnak számít – a kutatások szerint csupán 2-3 ezer éves. A legutóbbi jégkorszak során alakult ki, akkor, amikor a földkéreg lassú emelkedése a környező szigetek és fjordok partvonalát formálta.

Nemcsak Európa, hanem a világ legerősebb örvénye

Ahogyan a neve is elárulja – a straum erőteljes vízmozgást jelent –, itt jön létre bolygónk legerősebb örvénye. Naponta négyszer, körülbelül hatóránként mintegy 400 millió köbméter tengervíz préselődik át a mindössze 150 méter széles, 3 kilométer hosszú szoroson.

Idézőjel ikon

Az áramlás sebessége elérheti a 20-22 csomót, amely közel 40 klilométer/órás vízmozgást jelent.

A hatalmas európai örvény a világ legnagyobbjának számít
Fotó: Ryan Hodnett / Wikimedia Commons

A szűk keresztmetszet és az óriási víztömeg hatására óriási örvények alakulnak ki, amelyek átmérője akár a 10 métert is elérheti, mélységük pedig akár 4-5 méter is lehet. 

Ettől függ az örvény ereje

A Saltstraumen áramlásának erejét a Hold és a Nap gravitációs hatása szabályozza. A leglátványosabb időszak újhold és telihold idején figyelhető meg, amikor a dagály és az apály közötti szintkülönbség a legnagyobb. Az apály fordulásakor rövid időre lecsendesedik a víz – ez az egyetlen időszak, amikor a szoros biztonságosan hajózható.

Gazdag a tengeri élővilága 

A rendkívül erős áramlás oxigénben és tápanyagban gazdag környezetet teremt, ennek hála, különleges a hely tengeri élővilága. A térség híres a halfajairól, többek között az atlanti tőkehalról, a norvég sügérről vagy éppen a fekete tőkehalról – utóbbi különösen nevezetes, itt fogták ki ugyanis

Idézőjel ikon

a faj eddigi legnagyobb, több mint 22,3 kilogrammos példányát.

A sporthorgászok kedvenc helye

A Saltstraumen partvidéke népszerű a sporthorgászok és az extrém vízi sportok kedvelői körében, ám az erős áramlás miatt csak megfelelő tapasztalattal és körültekintéssel ajánlott itt bármilyen vízi tevékenység.

A legerősebb áramlás idején kizárólag a helyi viszonyokat jól ismerős szakemberek merészkedhetnek a vízre. 

Kirándulók és horgászok kedvelt helye is az örvényuralta vidék
Fotó: Gerd Eichmann / Wikimedia Commons

A szoros fölött 1978 óta egy a Saltstraumen-híd ível át, ahonnan lenyűgöző kilátás nyílik az örvénylő víztömegre. Az átkelő egyébként kulcsfontosságú része a Bodø térségét átszelő közúti hálózatnak, ám a terület nemcsak autóval, hanem busszal és vasúton is könnyen megközelíthető.

Ha tetszett a cikk, mutatunk egy másik érdekességet is Norvégiából: a világ legrövidebb nevű települését.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Csak a tollát próbálgatta Rubens, mestermű született a firkából

Ritka lap került elő Rubens egyik jegyzetfüzetéből: az egyik oldalán a mester pár zseniális vonással három alakot vázolt föl, a másikon pedig levelet írt patrónusa nevében, hogy érdeklődjön: hogy áll egy festmény készítése. A lap jóval többet árul el a flamand művészről, mint elsőre gondolnánk.

Offline

Kifosztották a magyar vasutat, ez maradt belőle

A magyar vasúti közlekedésnek is megvolt a maga Trianonja, az országhatárok módosítását követően a vasútvonalak kétharmada, a szerelvények háromnegyede elveszett. Pedig a századfordulón még Európa élvonalába tartozott a közlekedés ezen formája.

Világom

Ekkora az ebolajárvány veszélye a foci vb-n: megszólalt a WHO

A labdarúgó-világbajnokság közeledtével sokakat foglalkoztat, hogy jelenthet-e veszélyt a Kongói Demokratikus Köztársaságban zajló ebolajárvány a tornára érkező szurkolók számára. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint azonban nincs ok a pánikra, hiszen sem a rendező országokban, vagyis az Egyesült Államokban, Kanadában és Mexikóban, sem Európában nem regisztráltak jelenleg ebolás megbetegedéseket.

Offline

Híres duók villámkvíze: tudod, hogy ki volt Sherlock bajtársa?

A filmtörténet legemlékezetesebb pillanatai mögött szinte mindig egy elválaszthatatlan páros áll. De vajon fejből tudod, hogy a legnagyobb hősöknek, detektíveknek és bajkeverőknek ki volt a hűséges fegyverhordozója, jobbkeze vagy éppen egyenrangú partnere a bajban?

Testem

Ez történik valójában a bélflóráddal, ha kefirt iszol

Az utóbbi években ismét az érdeklődés középpontjába került az ősi, kaukázusi fermentált ital, a kefir. Bár sokan csak egy egyszerű tejtermékként tekintenek rá, a benne zajló különleges, kettős erjedés miatt valójában a bélflóránk egyik legfőbb támogatója.

Testem

Daganatos betegséget is jelezhet a gyakori vizelési inger: ilyenkor kell orvoshoz fordulni

Gyakran jár ki a párod vagy férfi családtagod éjszaka? Akadozik, vagy nehezen indul a vizelete? A legtöbb férfi hajlamos az öregedés számlájára írni a kellemetlen vizelési panaszokat, pedig a háttérben egy sokkal sötétebb probléma, a prosztatarák is állhat. Mivel Magyarországon nincs a betegségre szervezett, automatikus szűrési program, a diagnózis szinte kizárólag az érintetteken múlik. Milyen apró jelekből ismerhető fel időben a baj, miért csalóka a vérvételes PSA-teszt, és miért kötelező 45 év felett évente egyszer rászánni azt a pár percet az urológiai vizsgálatra?