Két gyermek sosem egyforma, még akkor sem, ha ugyanazok a szülei: a testvérek lehetnek olyanok, akár a tűz és a víz. Ez volt a helyzet a történelem egyik legkegyetlenebb emberével, Hermann Göringgel és öccsével, Alberttel is. Míg az idősebb a náci hatalom rettegett vezére és lelkes kiszolgálója volt, a fiatalabb, nevét felhasználva zsidókat mentett a biztos haláltól.
Albert a Göring családötödik gyermeke volt, 1895. március 9-én született, ekkor édesapja, Heinrich Ernst Göring Németország Haiti nagykövete volt – a politikai karrier családi örökség volt. Hermann ugyan vadászpilótaként vált híressé, ám később porosz miniszterelnök, a Reichstag elnöke, kancellárhelyettes és a Luftwaffe parancsnoka lett.
Az ifjabb Göring a kezdettől harcolt a nácik ellen
Albert nem is különbözhetett volna jobban testvérétől: ugyan ő is szolgált az első világháborúban, ám utána elvégezte a Müncheni Műszaki Egyetemet, és filmezéssel szeretett volna foglalkozni. Még a testvére, Hermann is megfogalmazta ezt 1946-ban, a nürnbergi per során:
![]()
„Mindig is az ellentétem volt. Nem érdekelte sem a politika, sem a katonaság.”

A történelem átírta Albert Göring terveit: a nácik hatalomra jutásával más célt tűzött ki maga elé. Családjában Albert volt az egyetlen, aki ki nem állhatta a nemzeti szocialistákat, felfordult a gyomra az eszméiktől, mélységesen elítélte őket kezdettől fogva.
Hogy a maga módján ellenálljon, apró, szimbolikus, de bosszantó akciókat hajtott végre, amellyel bosszanthatta a náci vezetést.
Ilyen volt például az, hogy beállt utcát söpörni az erre kényszerített zsidó asszonyok közé. Amikor ezt a helyszínen lévő SS tisztek észrevették, igazoltatták Albertet, majd amikor rájöttek, ki ő valójában, inkább az egész csapatot elengedték, nehogy Hermann tudomást szerezzen az incidensről.
A fiatal férfi több alkalommal is szembe került a hatóságokkal, ám a neve, amely élete során áldás és átok volt egyben, minden alkalommal megmentette a legrosszabbtól.
A nevét felhasználva mentett zsidókat Albert Göring
Ahogy a nácik hatalma egyre erősödött és megkezdődött a második világháború, Albert is egyre komolyabb lépésekre szánta el magát. Addig gyakorolta bátyja aláírását, míg tökéletesen utánozni tudta, ezzel aztán igazi hőstetteket vitt véghez. Ilyen volt például az, amikor a Csehország területén lévő Skoda Művek külkereskedelmi igazgatójaként a koncentrációs táborokból irányított át munkaerőt a gyárba.

A zsidó foglyokat szállító teherautók végül nem a gyárba mentek, hanem egy elhagyatott területre, ahol munkásokat élelemmel és felszereléssel látták el, majd szabadon engedték őket. Albert ezeket az akciókat a cseh ellenállókkal kiépített kapcsolatai segítségével vitte véghez, és a vele szimpatizáló ismerőseit is arra biztatta, hogy amikor csak lehet, szabotálják a náci rendszert.
A háború után az ifjabb Göring először amerikai majd cseh fogságba került, ám náciellenes tevékenysége miatt, amit számtalan tanú igazolt, végül felmentették.
Ezután Münchenben élt, ám neve miatt a német társadalom igazán soha nem fogadta el, kitaszítva élte életét. Szerény otthonát írói és fordítói munkákból, valamint csekély nyugdíjából tartotta fenn. 1966. december 20-án halt meg, magányosan, száműzötten.
Ha arra is kíváncsi vagy, ki volt Hitler műkincstolvaja, ezt a cikkünket ajánljuk.
























