A homár a tengeri élővilág egyik legismertebb és gazdasági szempontból is kiemelten fontos rákféléje. Kevesen tudják, hogy vérpigmentje nem vas-, hanem rézalapú, ezért oxigénnel telítődve kék színűvé válik. A jelenség hátterében a hemocianin nevű fehérje áll, amely a réz jelenléte miatt működik másként, mint a mi hemoglobinunk.
A homár – akárcsak számos csiga- és pókszerű faj – ezt a réztartalmú pigmentet használja az oxigén szállítására.
Ezért kék vérű a homár
A Nephropidae családba tartozó homár jól alkalmazkodott a hideg, sokszor oxigénszegény tengerfenékhez. A homárnak egy masszív, páncélozott elülső teste és egy különálló, erős farokrésze van, amely a mozgás nagy részét biztosítja. Elülső lábpárja ollóvá módosult, közülük az első gyakran erősebb és más funkciót lát el, mint a többi.
A homár kék vere egyszerű élettani okra vezethető vissza. A hemocianin egy rézalapú fehérje, amely alacsony hőmérsékleten és nagy mélységben is hatékonyan szállítja az oxigént. Ez nem egyedülálló a természetben, hiszen több más ízeltlábú és puhatestű – például bizonyos pókok és csigák – ugyanezt a pigmentet használja.
A homár érzékelőrendszere is a környezetéhez igazodik. Mivel élőhelye gyakran sötét és zavaros, a tájékozódást főként hosszú antennái segítik. Az összetett szemek is működőképesek, de a látás kevésbé fontos számukra.
A homár különlegessége még a folyamatos növekedés
A homár élete során rendszeresen vedlik. Ilyenkor a páncél leválik, az új pedig még puha, így az állat sérülékenyebb. A vedlés jelentős energiát igényel, és az életkor előrehaladtával egyre megterhelőbb, ezért végső soron ez szabhat határt az élettartamának. Ennek ellenére a homárok meglepően hosszú életűek, ami részben annak köszönhető, hogy egy olyan enzimet is termelnek, amely segít megőrizni a sejtjeik épségét.
A világ legdrágább pizzája 3 millió forintba kerül, a feltétek között homár is szerepel. Olvasd el a következő cikkünket is!
