Ezért egyre nehezebb megdönteni a világrekordokat

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Meddig képes az emberi test, az elme vagy akár a természet túlszárnyalni önmagát? A világcsúcsok mögött nem csupán kitartás és genetika áll, hanem matematika is. A tudósok évtizedek óta próbálják megérteni, hogy a rekorddöntések végtelen folyamatnak számítanak-e, vagy egyszer elérjük az emberi test határait.

A sport világában ez a jelenség különösen látványos. A futók, úszók és súlyemelők évről évre új rekordokat állítanak fel, ám a csúcsdöntések száma csökkenő tendenciát mutat. A matematikusok az úgynevezett aszimptotikus modellekkel próbálják leírni ezt a folyamatot: a teljesítmény eleinte gyorsan javul, majd egy ponton közelít a fizikai maximumhoz, ahol már csak tizedmásodpercekben vagy milliméterekben mérhető az előrelépés.

Így születnek a világrekordok

Ezek a modellek nemcsak a sportban működnek. A tudósok hasonló mintázatokat figyeltek meg az állatvilágban – például a leggyorsabb ragadozók sebességénél –, sőt a természet extrém jelenségeinél is, mint a legmagasabb fák vagy a legnagyobb jéghegyek mérete. A görbék minden esetben ugyanazt mutatják:

Idézőjel ikon

a fejlődés eleinte látványos, de elkerülhetetlenül elér egy korlátot, ahol a növekedés szinte leáll.

A világrekordok hátterét a matematika segít jobban megérteni
Fotó: Stanislaw Pytel / Getty Images Hungary

Ezt mondja a matematika

Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a rekordoknak vége. A matematika csupán megmutatja, milyen messze vagyunk a határtól, de az emberi találékonyság és technológiai fejlődés képes újra és újra felborítani a jóslatokat.

Idézőjel ikon

Az új edzésmódszerek, a tudatos táplálkozás és a fejlettebb felszerelések miatt a sportolók rendre átlépik a korábban elérhetetlennek hitt határokat.

A matematika nem akadály, hanem inspiráció: segít megérteni, hogyan közelítünk a tökéletességhez, miközben ösztönöz arra, hogy újraírjuk a lehetetlenről alkotott fogalmainkat. Minden új világrekord tehát nemcsak emberi győzelem, hanem tudományos bizonyíték is arra, hogy a számok mögött ott rejtőzik az emberi ambíció is.

Ha kíváncsi vagy rá, melyik lazítási forma okozhat sztrókot edzés után, olvasd el ezt a cikkünket is!

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Pásztor Liliána
Pásztor Liliána
Újságíró, szerkesztő
Pásztor Liliána a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és média szakos hallgatója. 2024-ben csatlakozott a Dívány szerkesztőségéhez.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sejtszinten borítja fel agyad működését ez az állapot

Egy friss kutatás szerint a depresszió nemcsak a hangulatot és a gondolkodást érinti, hanem egészen a sejtek szintjéig hatással lehet az agy működésére. A tudósok olyan változásokat találtak az agy és a vérsejtek energiaellátásában, amelyek segíthetnek megérteni, miért jelentkezik a tartós fáradtság, a motivációhiány vagy a „lelassult” gondolkodás ennél az állapotnál.

Édes otthon

Ezeken a helyeken lehet azbeszt a te otthonodban is

Sokan úgy gondolják, hogy az azbeszt rég betiltott építőanyagként a lakásokban már sehol sem okozhat problémát. Azonban Magyarországon ma is rengeteg olyan épület, melléképület és udvari szerkezet áll, amely tartalmazhat azbesztet – gyakran úgy, hogy a tulajdonosok erről nem is tudnak.

Életem

Felújítják az egyik budapesti hidat: így hat a forgalomra

Felújítják a Hajógyári-sziget fő megközelítési útvonalát jelentő K-hidat. Az eredetileg ideiglenesnek szánt szerkezet teljes körű rekonstrukciójára a Budapest Közút Zrt. pályázatot írt ki, a kivitelezés pedig várhatóan 2026 őszén indulhat.

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.