Lobotómiára kényszerítették, majd elrejtették a világ elől Kennedy elnök húgát

Olvasási idő kb. 5 perc

A legjelentősebb amerikai politikusdinasztia évtizedeken át őrzött sötét titka volt Rosemary Kennedy sorsa: miközben John F. Kennedy elnök és fivérei jelentős közéleti karriert futottak be, az elnök húga, akit apja utasítására kényszer-lobotómiának vetettek alá, a világtól elzárva, teljes titokban élt, még testvérei sem tudtak hollétéről. Miért kellett végrehajtani a korábban életvidámnak, kedvesnek ismert Kennedy lányon az egyik legvitatottabb neurológiai beavatkozást, ami egész személyiségét elpusztította?

Mindenben elmaradt testvéreitől

Az 1918. szeptember 13-án (péntek 13-án), a Massachusetts állambeli Brookline városában született Rosemary harmadik gyerekként és első lányként látta meg a napvilágot a milliomos (mai árfolyamon milliárdos) ír–amerikai üzletember, Joseph P. Kennedy és neje, Rose Fitzgerald összesen kilenc gyereket számláló családjában. Az ismert történet szerint az orvos többórás késéssel érkezett a szüléshez, miközben a nővér igyekezett visszatartani a gyereket, kezével nyomva vissza a fejét a szülőcsatornába, ezért a csecsemő agya nem kapott elegendő oxigént, ami később szellemi fejlődési rendellenességekhez vezetett; egyesek ugyanakkor kétségbe vonják a történet hitelességét, inkább úgy gondolják, Rosemary intellektuális visszamaradásának oka, hogy szülei közeli rokonok, másod-unokatestvérek voltak.

A kis Rosemary a kezdetektől a család fekete bárányának számított, intellektuálisan és sportban is jeleskedő testvéreivel szemben ugyanis mindenben jócskán elmaradást mutatott, még olvasni is nehezen tanult meg, időnként pedig különös rohamokban tört ki, melyeket a szakértők epilepsziaként diagnosztizáltak. A szülők, akik szégyenként élték meg, hogy többi gyerekükkel ellentétben Rosemary teljesítményével nem büszkélkedhetnek, igyekeztek eltitkolni a világ elől lányuk problémáit; egy bentlakásos iskolába küldték őt, távol a családi fészektől, majd 15 évesen egy Rhode Island-i zárdába került, ahol két apáca és egy specialista tanárnő foglalkozott az intellektuálisan 8-10 éves szinten mozgó kamasszal – hálaként a család egy új teniszpályát adományozott az intézménynek.

Rosemary (a földön ül) édesanyjával és testvéreivel 1921-ben.
Fotó: Bachrach / Getty Images Hungary

Apja nem nézte jó szemmel a lány erőszakos természetét

Amikor 1938-ban a családfőt kinevezték az Egyesült Államok brit nagykövetévé, a Kennedy-família Rosemaryvel együtt Londonba költözött, ahol a szerény, kedves és testvéreihez hasonlóan előnyös külsővel, megnyerő mosollyal megáldott 19 éves lány elbűvölte az úri társaságot, és testvéreivel együtt gyakran szerepelt a bulvárújságok, magazinok fotóin. Családján kívül senki sem tudott Rosemary „problémás természetéről”, bár egyes jelek utaltak rá, hogy az elbűvölő felszín alatt gondok rejtőzhetnek: amikor Kennedyéket hivatalosan bemutatták a királyi párnak, a lány véletlenül megbotlott, és majdnem elesett, az incidensnek azonban nem kerítettek nagy feneket, György király és neje is csupán elnéző mosollyal nyugtázták az apró bakit.

Amikor szülei már abban reménykedtek, hogy lányuk végleg „meggyógyult”, Rosemary állapota hirtelen visszaesett, természete kifejezetten erőszakossá, követelőzővé vált, és folyamatos hangulatváltozások jellemezték, melynek oka valószínűleg az lehetett, hogy hiába próbált versenyre kelni testvéreivel, és ez súlyos traumákat okozott számára. A világháború kitörését követően, az Anglia elleni légitámadások idején Joseph Kennedy lemondott nagyköveti tisztéről, és a családdal együtt visszatért az Államokba, ahol Rosemaryt beadta egy szigorú zárdába a fővárosban, azonban még ez sem törte meg a lány lázadó természetét: Rosemary éjszaka gyakran kisurrant a zárdából, és bárokban idegen férfiakkal ismerkedett, az apácák legnagyobb felháborodására és rémületére.

Beszélni és rendesen járni is képtelenné vált

Rosemary édesapjával a londoni gyerekállatkert megnyitóján, 1938-ban
Fotó: Bettmann / Getty Images Hungary

A családfő ekkor már két legidősebb fia, az ifjabb Joseph, aki néhány évvel később pilótaként hősi halált halt a háborúban, és John, a leendő elnök politikai karrierjének beindításán munkálkodott, és attól tartott, ha kitudódik lánya botrányos viselkedése és „problémás természete”, veszélybe kerülhet a fiúk és a család jövője. Az aggódó Joseph figyelmét felkeltette egy új, forradalminak kikiáltott idegsebészeti eljárás, a frontális lobotómia, melyet két orvos szakember, Walter Jackson Freeman és James W. Watts a skizofrénia és más mentális betegségek orvosolásának legmodernebb és leghatásosabb módszereként hirdetett: az üzletember-politikus felvette a kapcsolatot a két szakemberrel, és megkérte őket, segítsenek lánya „zavarain”. Ugyan Watts a vizsgálatok során úgy találta, Rosemary nem elmebeteg, inkább egyfajta depresszióval küzd, ez nem győzte meg a lány édesapját.

A kezdetektől fogva ellentmondásosnak számító eljárás – melyben sebészi úton elvágják az agy prefrontális kérgének kapcsolatait – gyakori és súlyos mellékhatásokkal járt, és sok esetben egész életére megnyomorította a szerencsétlen pácienseket, a Kennedy családfő mégis elhessegette a lobotómiával kapcsolatban terjedő durva pletykákat, és utolsó reményként, hogy Rosemary talán „normálissá” válhat, alávetette őt a műtétnek. A lány nem is tudta, mi történik vele, amikor Freeman és Watts „kezelésbe vették”: az egész eljárás során ébren volt és beszélt, sőt, verseket szavalt, egyes források szerint az Isten áldja Amerikát című dalt énekelte, azonban, amikor az orvosok befejezték a műtétet, elakadt a szava.

Joseph hamarosan szembesült vele, mekkora hibát követtek el, „javulás” helyett ugyanis Rosemary teljes személyisége szétroncsolódott, a lányból beszélni, rendesen járni, sőt, még a szobatisztaságra is képtelen súlyos értelmi fogyatékos lett, testének bal oldala részlegesen lebénult, bal kezének ujjait sem tudta használni, feje pedig egész hátralévő életében oldalra biccenve maradt. Szinte mindent, a járást, az öltözködést, a tisztálkodást és (amennyire képes lehetett rá) a beszédet is újra meg kellett tanulnia, erőszakos természete azonban megmaradt, sőt, súlyosbodott, dührohamaiban gyakran nekitámadt ápolóinak, gondozóinak.

20 éven át senki sem tudta, mi történt vele

Rosemary Kennedy az intézetben, ahol élete utolsó 56 évét leélte
Fotó: Bancroft Press / Elizabeth Koehler-Pentacoff

A végzetes tévedést eltitkolandó, a családfő azonnal intézetbe küldette Rosemaryt, a lány kezdetben egy New York-i otthonban élt, itt azonban szexuálisan zaklatták, ezért néhány évvel később átkerült egy Wisconsin állambeli, értelmi sérültek számára kialakított katolikus szeretetotthonba, ahol a külvilágtól teljesen elzártan élte napjait, családja 20 éven keresztül egyáltalán nem látogatta, testvérei sem a hollétéről, sem a lobotómia tényéről nem tudtak. Az intézetben Rosemary állapota fokozatosan javult, az apácák lelkiismeretesen gondját látták, heti háromszor kerámiakészítést tanult, gyakran sétáltatott kutyát és autózni is eljárhatott.

Amikor valaki érdeklődött, hová tűnt a mosolygós Kennedy lány, szülei azt mondták, Rosemary visszahúzódó természete miatt kerüli a nyilvánosságot – a helyzet csak az 1960-as évek elején változott meg, amikor Joseph egy súlyos stroke hatására szembesült vele, nincs már sok ideje hátra, ezért elárulta gyerekeinek, mi is történt eltitkolt testvérükkel, és hol tudják őt meglátogatni. A családfő végül 1969-ben, nyolc évvel a stroke után hunyt el, ezt követően a Kennedy család visszafogadta Rosemaryt, alkalmanként kihozták az intézetből, hogy részt vegyen a családi összejöveteleken, meglátogassa gyerekkori otthonát Massachusettsben, vagy éppen testvéreit Floridában és Washingtonban.

A nyilvánosság előtt még sokáig titok maradt a lobotómia ténye, a hivatalos közlés egészen az 1980-as évek végéig úgy magyarázta, Rosemary „értelmi fogyatékossága” és „állapotának súlyosabbá válása” miatt került intézetbe – a család időközben megpróbált valamiképp vezekelni a Joseph által elkövetett hibáért, John F. Kennedy elnöksége alatt például több, az értelmi fogyatékosok és mentális betegségekben szenvedők ellátásának állami finanszírozásával kapcsolatos törvénymódosítást is keresztülvitt, húgát, Eunice Kennedy Shrivert pedig részben Rosemary sorsa ösztönözte, hogy kezdeményezze a Speciális Olimpia létrehozását.

Rosemary Kennedy 2005. január 7-én, 86 éves korában hunyt el a wisconsini Fort Atkinson város kórházában, utolsó óráiban mellette volt négy még élő testvére, köztük Ted Kennedy szenátor – a hányattatott sorsú Kennedy lányt szülővárosában, szülei mellett helyezték örök nyugalomra.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Rudolf Dániel
Rudolf Dániel
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

72 nap alatt utazta körbe a Földet ez az újságíró: egyetlen táskát vitt magával

Nellie Bly amerikai újságírónő a 19. században elhatározta, hogy a valóságban is megdönti Jules Verne kitalált hősének, Phileas Foggnak 80 napos Föld körüli rekordját. Bár szerkesztője lehetetlennek tartotta a küldetést egy egyedülálló nő számára, Bly rácáfolt a korabeli sztereotípiákra, és egyetlen apró kézipoggyásszal vágott neki a történelmi útnak.

Édes otthon

Jó jel, ha ezt a gyomot látod a kertedben

Sokak számára a kert olyan projekt, melynek minden tekintetben tökéletesnek kell lennie: a frissen nyírt gyep és bimbózó virágok mellett nem is fér meg más. Csakhogy a terület faunája alkalmanként utat tör a kultúrnövények között is. Néha ez nem is baj, hiszen az, hogy milyen gaz tarkítja a füvet, árulkodik a talaj állapotáról is.

Világom

Ezek a legolcsóbb európai úti célok 2026-ban

A tudatos utazók 2026-ban a tömegeket és a magas árakat elkerülve Albánia, Lettország és Szlovénia felé veszik az irányt, hogy a klasszikus európai életérzést barátibb költségek mellett élvezhessék. A dráguló árak okozta nehézségek miatt a turisták idén a kevésbé ismert, de élménydúsabb célpontokat választják a zsúfolt és közkedvelt nagyvárosok helyett.

Édes otthon

Ez a legjobb színkombináció a konyhádhoz 2026-ban

A konyha manapság már nemcsak a főzés és az étkezés helyszíne lehet, hanem a lakás egyik legfontosabb hangulati központja is. A 2026-os lakberendezési trendek egyértelműen a merészebb, mégis harmonikus színpárosítások felé mozdulnak.

Testem

Ez a 7 jel mutatja, hogy nem ittál eleget

A dehidratáltságot nem csak a szomjúság jelezheti. A bőr állapota, a fejfájás, de még a koncentráció romlása vagy a hangulatingadozás is jelezheti, hogy nincs elegendő víz a szervezetünkben.

Világom

Egy benzingyáron múlt a náci hadigépezet sikere: a természet állt bosszút romjain

Noha ma már csak árnyéka önmagának, a Hydrierwerke Pölitz AG a második világháború idején a német hadigazdaság egyik legfontosabb ipari létesítményének számított. A mai Lengyelország területén, az egykori Pölitz – ma Police – közelében fekvő hatalmas üzemtől azt remélték, hogy enyhíti Németország krónikus kőolajhiányát.