Egy időben azt hitték, a nagy sebességtől kiesik a nők méhe – Legközelebb óvatosabban vonatozz!

Olvasási idő kb. 3 perc

Az új technológiák gyakran félelmet keltenek a társadalom újdonságokra kevésbé nyitott részében – elég csupán az 5G körüli mendemondákra és összeesküvés-elméletekre gondolni –, és ez a múltban sem volt másként: a vasúti közlekedés hajnalán elterjedt a bizarr nézet, miszerint a vonatozás súlyos nőgyógyászati következményekkel járhat a hölgyekre nézve.

A gőzvasút felfedezése forradalmasította a közlekedést a 19. század derekán: a lovas szekéren és lóvasúton korábban szinte elérhetetlennek számító távolságok hirtelen csupán néhány napnyi utazás árán bárki számára megközelíthetővé váltak, a világ kinyílt és alaposan összement. Az új találmány azonban nem mindenkinek nyerte el a tetszését: a szkeptikusabbak úgy vélték, az akkoriban még hihetetlennek számító 30-80 kilométer/órás sebesség idegen az emberi szervezettől, és súlyos károkat okozhat azoknak, akik botor módon mégis vonatra szállnak. A „vasútfóbiások” legkülönösebb érve a nőket vette célba: azzal riogatták őket, hogy a nagy sebességtől kiesik a méhük.

Halálra éghetünk a vonaton – figyelmeztettek a pánikkeltők

Expresszvonaton utazó nők egy különleges, fedélzeti telefonon beszélnek az 1890-es években
Fotó: ClassicStock / Getty Images Hungary

A méhsüllyedés valóban létező orvosi probléma, melynek során a méh a hüvelycsatornába süllyed, általában szülés, megterhelő munka vagy a változókorral járó ösztrogénszint-csökkenés miatt fellépő izomgyengeség következményeként – a legsúlyosabb, négyes fokozatban a méh valóban kicsúszhat a hüvelyből, ennek azonban semmi köze az utazási sebességhez. A 19. században mégis sokan úgy gondolták, akár a gyors futástól és biciklizéstől is könnyen kizuhanhat a nők méhe, ami elegendő indok volt hozzá, hogy eltiltsák a hölgyeket a „megterhelőbb” testmozgástól – a vonat megjelenése ehhez képest sohasem látott borzalmakat ígért.

Az ördögi gőzmasina ellenzői aktív kampányba kezdtek, hogy megvédjék lányaikat, asszonyaikat a sebesség démonától, azt állítva, a bűvös 80 kilométer/órás határ felett történik a katasztrófa: ugyan egyetlen hasonló esetet sem dokumentáltak, a vasút pedig villámgyorsan az európaiak kedvenc közlekedési eszközévé vált, a pánikkeltés hosszú ideig nem hagyott alább. Nem csak a nőket vette célba a riogatás, a híresztelések szerint mindkét nem képviselői ugyanúgy veszélyben voltak: a nagy sebesség miatt például könnyen a földre zuhanhatnak az utasok, elállhat a lélegzetük, végső esetben meggyulladhat és eléghet a testük.

A társadalom lassabban változik, mint a technológia

Idővel természetesen a legnagyobb kételkedők is belenyugodtak a vasút ártalmatlan mivoltába, az autó megjelenése azonban újra beindította a pánikkeltők fantáziáját, sokan úgy vélték, a nőknek egyáltalán nem szabadna autóba ülniük, pláne nem a volánnál helyet foglalniuk. 1909-ben alaposan rácáfolt a szkeptikusokra egy Alice Ramsey nevű 22 éves amerikai családanya, aki három barátnője társaságában 59 nap alatt átautózott Manhattanből San Franciscóba, és a 6000 kilométeres út során a haja szál sem görbült, bizonyítva, hogy a vezetés nem csupán a férfiak kiváltsága.

Az új technológiáktól való idegenkedés, félelem oka, hogy a találmányok gyorsabban válnak a mindennapok részévé, mintsem a társadalom hozzászokna a változáshoz – állítja Genevieve Bell, a Wall Street Journal technológiai újságírója. A berögzült szokások, attitűdök átalakulásához hosszú idő szükséges, a világ pedig egyre rohamosabb tempóban fejlődik, nem csoda, hogy napjainkban legalább akkora, ha nem nagyobb pánik él sokakban a csúcstechnológiákat illetően, mint ősapáink-ősanyáink idején, amikor először utaztak vonaton, autón, először telefonáltak, hallottak rádióadást vagy láttak televíziót.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Rudolf Dániel
Rudolf Dániel
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?