Mostani fejtörőnkben egy egész kasnyi méh között kell kiszúrnod egyetlen hangyát. Lássuk, mennyire vagy szemfüles!
A méhészek nemcsak a méhpusztulás, de az időjárás viszontagságai miatt is rossz évet zártak tavaly.
Kiderült, hogy a poszméhek jóval okosabbak, mint ahogy azt eddig gondoltuk. Brit kutatók bebizonyították, hogy képesek megkülönböztetni a morzejelek alapját jelentő rövid és hosszú fényimpulzusokat, és ezek alapján tudatos döntéseket hozni. A felfedezés alapjaiban írja át, amit eddig a rovarok időérzékeléséről és tanulási képességeiről tudtunk.
A világon elsőként fejlesztettek a koraszülött babák számára mesterséges anyaméhet a japánok. Az eszköz képes segíteni az idő előtt világra érkezők fejlődését.
Méhek és dongók mérgét vizsgálták a kutatók.
Joe Neely természetfotósnak sikerült megörökítenie két méhecskét, amint egy narancsos-vörös árnyalatú gömbmályva virág belsejében szunyókálnak.
A világ egyik legkülönlegesebb régészeti lelete Egyiptomban került elő: fáraók sírjaiban találtak 3000 éves, még ma is fogyasztható mézet. A titok a finomság páratlan állagában és természetes tartósító erejében rejlik.
Eddig sikerült megakadályozni az ázsiai lódarázs elterjedését hazánkban, ám a különösen a méhekre nagyon veszélyes rovar idén akár egész Magyarországon elszaporodhat – hacsak nem történnek megfelelő intézkedések.
Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület figyelmeztetett, hogy hazánkban is megjelent az ázsiai lódarázs, mely kiemelten veszélyes a méhekre.
A tudósok előtt már jó ideje ismert, hogy egyes állatok a szagok alapján képesek felismerni bizonyos betegségeket. Most a méhekről derült ki, hogy azonosíthatják a tüdőrákot.
A mézelő méhek nyúlós költésrothadása miatt kellett zárlatot elrendelni, a fertőzés továbbterjedésének veszélyét igyekeznek így csökkenteni.
Évről évre csökken a méhek száma. Az apró rovarok visszaszorulásával azonban nemcsak a méz előállítása kerül veszélybe, hanem a világ összes élelmiszerének fele is eltűnhet.
