Fénnyel írt történelem: Földfelkelte, ami megváltoztatta a világunkat

Olvasási idő kb. 2 perc

Gyakran egy személy, olykor pedig egy tömeg fényképe ír történelmet, mai írásunkban viszont otthonunk, a Föld a főszereplő: a kék bolygó híres portréját – amint felemelkedik a Hold horizontján – a valaha készült legjelentősebb természetfotónak tartják, jogosan. A Földfelkelte névre keresztelt kép alapvetően változtatta meg a világunkról alkotott felfogást, bár nem ez volt az első, a Holdról készített fotó planétánkról, a NASA pedig egy jelentős csalást eszközölt a publikálás során.

A tankönyvekben, fotóalbumokban és egyéb helyeken is gyakran felbukkanó, lélegzetelállító bolygóportré kapcsán rengeteg tévhit született az elmúlt fél évszázadban: sokan például azt gondolják, a fotót Neil Armstrong készítette az első Holdra lépéskor, pedig valójában még csak nem is az égitest felszínéről lőtték. A fényképet az Apollo–8 űrhajó asztronautája, William Anders készítette, aki 1968 decemberében két társa, Frank Borman és Jim Lowell társaságában első ízben állt Hold-körüli pályára, ország-világ számára bizonyítva, hogy az amerikai űrprogram végre sikeresen megelőzte a rivális szovjeteket.

A küldetés december 21-én startolt a Kennedy Űrközpontból, és három nappal később ért a Hold közelébe, ahol 10 órányi keringési időt töltött: a három űrhajós első ízben láthatta teljes egészében, bolygóként a Földet, amit természetesen fényképen is meg kellett örökíteni. Két évvel korábban a Holdra küldött Lunar Orbiter 1 űrszonda már készített fotót a távolban felsejlő Földről, ez azonban kifejezetten gyenge minőségű, fekete-fehér felvétel lett, meg sem közelítve azt a csodát, amelyet Anders lencsevégre kapott különleges, 70 mm-es Kodak nyersanyaggal dolgozó, átalakított Hasselblad 500-as gépével.

Anders eredeti felvétele
Fotó: Wikimedia Commons

A 250 mm-es teleobjektívvel lőtt fotó szenteste, december 24-én, greenwichi idő szerint 16 órakor született, és kiválóan illusztrálja Lovell szavait, aki a kék planétát megpillantva úgy nyilatkozott: „innen nézve a Föld egy hatalmas oázis az űr végtelenében…” A kép azonban még közlése előtt fontos módosításon esett át: Anders eredeti fotóján a Föld a Holddal párhuzamosan, a kép közepén foglal helyet, a NASA illetékesei azonban megvágták és 95 fokban elforgatták a felvételt, hogy úgy tűnjön, mintha a bolygó éppen felemelkedne a horizonton – ezért hiszik máig sokan, hogy a csalással Földfelkeltére változtatott kép nem orbitális pályáról, hanem a Hold felszínéről lett fotózva.

A fénykép hamar híressé vált, számtalan újság és magazin publikálta, egy évvel később már bélyegen jelent meg az Egyesült Államokban, Joni Mitchell pedig meg is énekelte a Földfelkeltét egyik dalának szövegében. Anders fotójának népszerűségével csupán egyetlen hasonló kép, az Apollo–17 legénysége által 1972-ben, a Hold felé utazva készített Kék üveggolyó volt képes felvenni a versenyt, amely a Földközi-tengertől egészen az Antarktisz jégsapkájáig mutatja bolygónkat (érdekesség, hogy ez a kép fejjel lefelé készült, és a kidolgozás során fordították meg, hogy a „helyes irányban” mutassa a Föld égtájait).

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Rudolf Dániel
Rudolf Dániel
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Helyrehozza a vércukorszinted, ha ebből a zöldségből mindennap eszel

A kelkáposzta sokak számára nem túl ínycsiklandó étel, pedig magas a tápanyagtartalma, és jótékonyan hat a vércukorszintre, illetve a szív- és érrendszerre is. Azonban túlságosan nagy mennyiségben fogyasztva a pajzsmirigy működését is befolyásolhatja, illetve a vesekő képződését is elősegítheti.

Életem

Ez a legnagyobb tévhit a kullancsokról: nem csak az erdőben vagy veszélyben

Sokan még mindig megnyugszanak, ha a hétvégi program nem erdei túra, hanem csak egy kerti sütögetés vagy séta egy belvárosi parkban, mondván: „itt úgysem kapunk kullancsot”. Sajnos ez óriási tévedés. A veszélyes vérszívók már rég beköltöztek a városokba, a gondozott pázsitra és a játszóterekre is. Megmutatjuk, miért bukott meg a „fáról ugró kullancsok” mítosza, és hogyan védekezhetsz hatékonyan ellenük a betonrengetegben is.

Testem

Orron át gyógyít az anyatej: forradalmi eljárást alkalmaztak a Semmelweis Egyetemen

Világszenzációnak számító orvosi eljárást vezettek be a Semmelweis Egyetemen: az intenzív osztályon kezelt, súlyos állapotú újszülöttek orrába cseppentett anyatejjel serkentik az agy regenerációját. Ez a forradalmi, teljesen fájdalommentes módszer közvetlen utat nyit a jótékony őssejteknek és növekedési faktoroknak a sérült idegrendszerhez, kikerülve a vér-agy gátat.

Offline

Városi legendát terjesztett a Szomszédok Taki bácsija: sokan ma is elhiszik

Számos úgynevezett városi legenda fűződik a budapesti épületekhez, szobrokhoz, ezek között talán a legismertebb az, hogy vajon kit mintázott egykor igazából Kisfaludy Stróbl Zsigmond Gellért-hegyen álló, ikonikus alakja. A Szabadság-szobor feltételezett modelljének neve több filmben is elhangzik, köztük a Szomszédokban.

Offline

Villámkvíz: felismered a híres olasz városokat egyetlen képről?

Az olasz csizma legendásan szép és nyüzsgő városai az európai kultúra alapjainak hordozói évezredek óta. Az egyedi építészet, az ókor lenyomata és a vibráló színek felejthetetlenné teszik az itáliai városkákat, legyen szó akár egy tengerparti kisvárosról vagy az olasz fővárosról.