Sörrel nem koccintunk – de vajon tényleg a ’48-as forradalom leverése miatt?

Olvasási idő kb. 2 perc

Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.

Valamirevaló magyar ember nem koccint sörrel, tiltakozásként az 1848–49-es szabadságharc leverése és az aradi tizenhármak kivégzése ellen – tartja a régi fogadalom, Haynau és tábornokai ugyanis sörivással és nagy koccintásokkal ünnepelték a magyarok felett aratott győzelmet. Ugyan a tilalmat kevesen tartják, máig él a köztudatban a sörrel koccintó osztrákok legendája. De van mögötte bármi valóságalap?

A történetnek több változata is elterjedt, egyesek szerint például a tilalom csak 150 évre szólt, így 1999. október 6. óta már szabadon koccinthatunk – a szakértők viszont egyértelműen kétségbe vonják, hogy történt volna hasonló győzelmi koccintás az osztrákok részéről. Katona Tamás történész szerint az osztrákok–németek akkoriban hagyományosan nem is koccintottak sörrel, inkább az asztalhoz csapták a korsójukat ivás előtt, a kivégzés utáni fogadásról és annak menüjéről pedig semmilyen írásos forrás nem maradt fenn.

Az ünneplésről csupán egyetlen ábrát ismer az utókor, melyen pezsgőspohárral a kézben láthatók a katonák (mindemellett a kép erősen stilizált, az alakok feje fölött például hatalmas kétfejű Habsburg sas lebeg), és egyébként is valószerűbb, hogy a vezérkar drága és előkelő pezsgővel ünnepelte a győzelmet, mintsem közönséges, az egyszerű katonákhoz illő sörrel. Sokan egyébként magát a fogadást és az ünneplést is kétségbe vonják: az osztrák vezérkar számára inkább szomorú, mintsem örömteli esemény volt a kivégzés, hiszen az aradi tizenhármak közül korábban többen a császári sereg tisztjei voltak, vagyis egykori bajtársak vesztek oda a bitófán, illetve a kivégzőosztag golyóitól.

A sörrel koccintás tilalma ugyan a hagyomány szerint 1849-ből származik, egyetlen 19. századi forrás sem említi – fejtette ki Hermann Róbert történész, akit Hahner Péter idéz történelmi tévhitekről írt könyvében –, csak a 20. században jelent meg először. A történetet talán a borkereskedők találták ki, akik minden alkalmat megragadtak arra, hogy népszerűsítsék a hazafiasnak tartott borivást a sörrel szemben, de az ellenkezője is elképzelhető: lehetséges, hogy épp a sörkereskedők próbálták a „hazafias”, koccintás nélküli sörivás elterjesztésével nagyobb fogyasztásra ösztönözni vásárlóikat.

Ha tisztázni szeretnél egyéb történelmi tévhiteket, kövesd sorozatunkat, amelyben jól ismert, de nem feltétlenül igaz történeteknek járunk utána. Legutóbb utánajártunk, tényleg szobafestőként dolgozott-e fiatalon a történelem leghírhedtebb diktátora.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Rudolf Dániel
Rudolf Dániel
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?

VIP

Kreatin nőknek: tényleg hízunk tőle, vagy segít a fogyásban?

A kreatinról sokáig elsősorban a testépítők és élsportolók étrend-kiegészítőjeként beszéltünk, pedig ma már egyre több nő is használja edzés, alakformálás vagy izomépítés mellett. Mégis sok a bizonytalanság körülötte: vajon hizlal? Segíthet a fogyásban? És egyáltalán van-e helye egy olyan életmódban, amely nem az edzőterem köré szerveződik?

Testem

Ez a reggeli kellemetlenség komoly gyulladás jele is lehet

Reggelente úgy érzed, mintha szögekbe lépnél az ágyból kiszállva? A sarokfájdalom nem csak kellemetlenség, hanem egy komoly gyulladás jele, ami sportolókat és állómunkát végzőket egyaránt gyakran érint. A jó hír, hogy a modern orvostudománynak köszönhetően már nem kell együtt élnünk a fájdalommal: mutatjuk, mi áll a háttérben, és hogyan segíthet a lökéshullám-terápia a talpra állásban.

Offline

Ki volt Jockey Ewing magyar hangja? Nagy szinkronkvíz

Ha nagy Dallas-rajongó voltál, akkor bizonyára nem okozna gondot felsorolni a szereplők magyar hangjait. Kvízükben azonban az olajvállalkozó család tagjain túl más sorozatok híres szikronhangjaira is kíváncsiak vagyunk.