Ma már kevesen tudják, de az 1848-49-es forradalom és szabadságharc időszakában különleges érmék terjedtek el az országban. Az úgynevezett spionpénzek, avagy csavaros krajcárok üreges belsővel rendelkeztek.
Péch Antal nevét ma már szinte csak a bányászok, illetve a bányászvárosok lakói ismerik. A szabadságharc egyik hőse, a magyar nemes fontos tettet hajtott végre, amikor a körmöcbányai pénzverő gépeket elmenekítette a labancok elől.
A magyar történelemkönyvek lapjain számtalan heroikus, de tragikus kimenetelű eseményről olvashatunk, a Szózat érzékletesen foglalja össze szállóigévé vált soraiban: „Megfogyva bár, de törve nem, Él nemzet e hazán.” Persze vannak aranylapjai is ennek a könyvnek, teleírva dicső kimenetelű történésekkel. Mennyire ismered évszázadaink legszebb mozzanatait?
Október 23., az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének napja már több mint 3 évtizede a törvény szerint is nemzeti ünnepeink sorába tartozik. A november 4-én meginduló véres szovjet katonai invázió túlereje egy hét alatt elsöpörte a fegyveres felkelők utolsó csoportját is.
A Petőfi Sándor születésének helye és ideje körüli variációs lehetőségek eltörpülnek az eltűnésével, halálával kapcsolatos feltételezések mellett. A szabadságharc utáni viszonyokat jól érzékelteti a hajdani barátnak, Jókai Mórnak Az új földesúr című regénye is, melyben a jóravaló kasznár, Kampós uram is bedől egy ál-Petőfinek, aki ravaszul kihasználja a magyarok reménykedését, hogy a költő még életben van. De hol is töltötte utolsó napjait a Bem seregéhez igyekvő Petőfi?
Nem csak Petőfi Sándorról, a magyar szabadságharc másik leghíresebb hőséről, Kossuth Lajosról is készült dagerrotípia eljárással arckép, Kossuth azonban nem idehaza, hanem Amerikában állt modellt, méghozzá az ország akkori két leghíresebb portréfotósának. A legendás Kossuth-dagerrotípia kalandos úton került végül Magyarországra.
Kossuth Lajos legfiatalabb húga, Kossuth Zsuzsanna aktívan bekapcsolódott a reformkori politikai életbe, így a Védegylet megszervezésébe is, a szabadságharc idején pedig főápolónőként segítette szorgos, állhatatos szervezőmunkával a magyar honvédséget és a szabadság ügyét. Alakjáról mégis keveset tud az utókor.
Magyarország első miniszterelnökét, az 1848−49-es szabadságharc mártírját, gróf Batthyány Lajost két asszony gyászolta egyszerre: a kivégzett politikus imádta feleségét, Zichy Antóniát, miközben sógornőjével, Zichy Karolinával is szerelmi viszonyt folytatott.
Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.
Mi köze a lengyeleknek a Népligethez és Kőbányához? Miért éppen itt található a Lengyel sétány, és hogyan kapta a nevét?
Saját gyereke sosem született, mégis minden gyerek anyjaként emlegeti Brunszvik Terézt. Munkásságát már életében Széchenyiéhez hasonlították, magas rangja és vagyona ellenére fáradhatatlanul dolgozott egész életében. Élete tele van effajta ellentmondásokkal: bár német származású volt, szívvel-lélekkel támogatta a magyar szabadságharcot. No de ne szaladjunk ennyire előre…
Jókai Mór mostanában nagyobb figyelmet kap, mint eddig. Tóth Krisztina költő, író, műfordító nemrég úgy nyilatkozott, hogy Jókai bizonyos műveit, például Az arany embert, kiemelné a kötelező olvasmányok közül. Mi most az író másik művét vesszük elő, A lőcsei fehér asszonyt, amelyben a lőcsei vár 1710-es elvesztésének története szerepel, középpontban egy ellentmondásos hősnővel.
