Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Péch Antal nevét ma már szinte csak a bányászok, illetve a bányászvárosok lakói ismerik. A szabadságharc egyik hőse, a magyar nemes fontos tettet hajtott végre, amikor a körmöcbányai pénzverő gépeket elmenekítette a labancok elől.
Péch Antal Nagyváradon született, azonban a vég északon, a Felvidéken, Selmecbányán érte. Az 1800-as évek egyik legnagyobb tekintélyű bányamérnöke nemcsak szakemberként, de íróként, az A Bányászati és Kohászati Lapok alapító szerkesztőjeként, és a szabadságharc egyik hőseként is beírta magát a magyar történelembe.
Bár bölcsésznek tanult, 1838-ban beiratkozott a selmecbányai akadémiára, bányamérnök hallgatóként. A császári-királyi bányászati kamara tagja lett, 1844-ben a Habsburgok kinevezték a birodalom egyik legfontosabb bányája, Selmec két aknájának vezetőjévé. Két évvel később már Szászországban teljesített szolgálatot, azt követően pedig a magyar Pénzügyminisztériumba került. Itt kapta élete fő feladatát.
Titkos, de fontos feladatot kapott Péch Antal
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején ugyanis Körmöcbányán voltak azok a pénzverő gépek, melyek az állam működéséhez, és a szabad magyar államiság fenntartásához is elengedhetetlen volt. Péch 1849-ben a magyar kormány kérésére
Körmöcbányára utazott, és Debrecenbe vitte
a pénzverő gépeket, alkatrészeit és egyéb tartozékait, élete kockáztatásával, hazafias hűsége kinyilatkoztatásaként. Emiatt, bár börtönt nem kapott, a világosi fegyverletétel után minden tisztségét elvesztette,
nemcsak az állami bányászati szférában, de másutt sem tudott 1850-ig elhelyezkedni.
Péch Antalt a bányászok azóta is tisztelik
A gyakorlati munka mellett az elméleti tudást is igyekezett támogatni a bányászat és a kohászat terén, így 1867-ben saját anyagi terhére megalapította az A Bányászati és Kohászati Lapok című folyóiratot, aminek három évig kiadója, valamint
szerkesztője is volt Pesten.
Ezzel ő teremtette meg az első, rendszeresen megjelenő bányászati tudományos kiadványt. Munkássága nyomán a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. Ő írta és szerkesztette meg a Pallas nagylexikon bányászati rovatát is. (Címlapképünk forrása: Fortepan / Jánossy Virág / Háberl Aladár)
Ha egy másik akadémistánk életére is kíváncsi vagy, ide kattintva olvashatsz tovább.
