Péch Antal nevét ma már szinte csak a bányászok, illetve a bányászvárosok lakói ismerik. A szabadságharc egyik hőse, a magyar nemes fontos tettet hajtott végre, amikor a körmöcbányai pénzverő gépeket elmenekítette a labancok elől.
Az arany egyszerre befektetés, státuszszimbólum és nélkülözhetetlen nyersanyag az elektronikában – ezért az emberiség évezredek óta megszállottan hajszolja. Csakhogy ez a csillogó kincs nem végtelen: a Föld aranykészlete lassan, de biztosan fogy.
Tatabánya egykori bányásztemploma az elmúlt évszázad során többféle funkciót is betöltött. Ma egy karosszérialakatos műhelynek ad otthont, autókat szerelnek benne.
Van egy kis sziget a világ másik oldalán, azon pedig egy kicsiny ország, amely egykor a leggazdagabbak közé tartozott. Ám a maroknyi terület ma már csak árnyéka önmagának: amellett, hogy bolygónk egyik legszegényebbjei közé csúszott, még megközelíteni is alig lehet. De vajon mi történhetett?
Illegális szemétlerakó okozott hatvan éve tartó, föld alatti tüzet az egykor virágzó amerikai városkában.
A város költözése évek óta tart, és még hosszú ideig folytatódni is fog. Miközben ezeket a sorokat olvasod, zajlik a precíziós mérnöki munka, melynek eredményeképp történelmi jelentőségű épületeket visznek át kilométerekkel arrébb: de miért van szükség minderre?
A Holdra felnézünk, ha épp visszatükrözi a Nap fényét, tisztában vagyunk az ár-apály jelenséggel, olykor csodáljuk, megfigyeljük, de azért ennél többet nem foglalkozunk vele. Pedig kiaknázatlan lehetőségek egész tárházát jelenti.
Bányatulajdonos, vállalkozó, újságíró és az FBI ügynöke is volt az Amerikába vándorolt kalandos életű Himler Márton, akinek a második világháború végén fontos szerepe volt a nyilas háborús bűnösök kézre kerítésében, nevét és alakját mégis kevesen ismerik napjainkban.
Azt jósolják a szakértők, hogy 2040-re az üvegházhatású gázok kibocsátásának 14 százalékáért az információs technológia lesz a felelős. Ez a szám 2007-ben még csak 1-1,6 százalék volt. Mit tehetünk azért, hogy a netezéssel és a kütyük használatával ne romboljuk tovább a környezetünket? Erről kérdeztem Balla Csönge szociológust, tervezőgrafikust és Lukács Bence programozót, akik az általuk indított kezdeményezésről is beszámoltak.
A Himalája sónak gyakran nem sok köze van a hegységhez, a kék só pedig lehet a festéktől kék. Az olcsó és a drága só is főképpen nátrium-klorid.
Fantasztikus felvétel a márványbányászatról, minket ámulatba ejtett!
