Azt jósolják a szakértők, hogy 2040-re az üvegházhatású gázok kibocsátásának 14 százalékáért az információs technológia lesz a felelős. Ez a szám 2007-ben még csak 1-1,6 százalék volt. Mit tehetünk azért, hogy a netezéssel és a kütyük használatával ne romboljuk tovább a környezetünket? Erről kérdeztem Balla Csönge szociológust, tervezőgrafikust és Lukács Bence programozót, akik az általuk indított kezdeményezésről is beszámoltak.

A tudatos internethasználatról Lukács Bencével és Balla Csöngével beszélgettem
A tudatos internethasználatról Lukács Bencével és Balla Csöngével beszélgettemFotó: Bartha Máté

Nemritkán napi 10 órát töltök a monitor előtt: szövegeken dolgozom, kutatásokról olvasok, interjúalanyokkal levelezem. A mindennapi hajtásban szinte sosem gondolok arra, hogy mi lehet a monitor túloldalán, mintha az internet magától működne. Nem jutnak eszembe az adatközpontok hatalmas gépei, amelyek éjjel-nappal azért berregnek, hogy az anyagaimat tárolják az online térben. De azok a bányászok sem, akik a világ másik felén keserves munkával kalapálják a sziklatömböket, hogy legyen nyersanyag a telefonomhoz és a laptopomhoz. Meg sem fordul a fejemben, hogy az értelmetlen és nagy mennyiségű posztolás ugyanúgy egyfajta szemetelés volna, mintha az utcán hajítanék el egy csipszes zacskót.   

Nem véletlen, hogy a legtöbb ember nem tudatos a fent leírtakkal kapcsolatban. Egyrészt gazdasági érdekek fűződnek ahhoz, hogy állandóan netezzünk, és megvásároljuk a legújabb termékeket. Másrészt a szorongásunkat is növelheti, ha elkezdjük megérteni ezeket a folyamatokat. Ezt figyelembe véve döntött úgy Balla Csönge szociológus, tervezőgrafikus és Lukács Bence programozó, hogy létrehozzák a Kick the Bytes / Vágd a bájtot című játékot, amely szórakoztató módon segítené a téma feldolgozását. A játék konkrét javaslatokat is megfogalmazna arra vonatkozóan, hogy miként érdemes úgy használnunk a technológiát, hogy a bolygónkra is tekintettel legyünk.

Amikor környezetszennyezésről beszélünk, sokaknak rögtön a füstölgő gyárkémények és az óriási szeméthalmok jutnak az eszébe. Hirtelen nehéz átlátni, hogy mi köze van ehhez a technológiának, hiszen a képernyő előtt ülve minden olyan tisztának és ártalmatlannak tűnik. Milyen szerepet játszanak a kütyük és a világháló működése a klímaválság kialakulásában? 

Csönge: Alapvetően négy problémás része van ennek a csomagnak: az áramfogyasztás, a nyersanyagok kitermelése, a veszélyes anyagok használata és az elektronikai hulladékok keletkezése. Érdemes látni, hogy az egész IT-szektor irgalmatlan mennyiségű áramot fogyaszt, és ez az áram sok esetben fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származik. Rengeteg áramot igényelnek az adatközpontok (ahol az összes adatunk tárolódik és továbbítódik), a hálózatok, az eszközök használata, és önmagában a gyártás is, az ahhoz szükséges infrastruktúra kiépítése, fenntartása. Léteznek adatok arra vonatkozóan, hogy még a globális áramfogyasztás növekedéséhez képest is körülbelül kétszer olyan gyorsan fokozódik a terület áramszükséglete. Az is rendkívül problémás, hogy a tech óriások ugyan elkezdtek áttérni megújuló energiaforrásokra, de egyrészt nem mindenki, másrészt ez a folyamat közel sem történik olyan iramban, mint amilyen gyorsan növekszik a szektor áramigénye. A legtöbb elektronikai eszköz gyártása például tipikusan Ázsiában zajlik, ahol szénalapú az áramtermelés. Tehát a gyárkémény nagyon is ott füstöl az internet és a készülékeink mögött. Az összeszerelés zöme is erre a kontinensre koncentrálódik, és ennek során jellemző a gyári munkások kizsákmányolása. Sok esetben dolgoznak az egészségüket veszélyeztető, mérgező anyagokkal védőfelszerelések nélkül. 

Ebben az indiai gyárban 3000-en dolgoznak az okostelefonok összeszerelésén
Ebben az indiai gyárban 3000-en dolgoznak az okostelefonok összeszerelésénFotó: SOPA Images / Getty Images Hungary

Bence: Ráadásul óriási mennyiségű nyersanyagot kell kitermelni ezekhez az eszközökhöz. Ahhoz, hogy 100 grammnyi okostelefonunk legyen, 340-szer annyi sziklát kell kibányászni, azaz 34 kg kőből tudják kinyerni ezt a mennyiséget. Emellett ott van még a bányászathoz és a szállításhoz szükséges infrastruktúra, ami tovább növeli karbonkibocsátást. Ráadásul itt súlyos emberi jogi problémák is felmerülnek. Számos bánya Dél-Amerikában és Afrikában található, ahol mintegy rabszolgasorba taszítva bányásztatják az itt élő emberekkel – köztük gyerekekkel is – ezeket a nyersanyagokat. Kongó kapcsán például kifejezetten konfliktusásványokat emlegetnek, mert a helyi fegyveres milíciák uralják a bányákat, éhbérért kényszerítik a helyieket a veszélyes és embertelen mennyiségű munkára, majd a feketepiacon eladják az ásványokat a tech cégeknek, a bevételből pedig fenn tudják tartani a hatalmukat és a polgárháborút. Történtek ugyan lépések a helyzet szabályozására, de a rendszert nem sikerült még felszámolni.  

Ha gazdasági értelemben ennyire olcsón jutnak hozzá a tech cégek az újabb és újabb nyersanyagokhoz, akkor gondolom, nem feltétlenül fűződik financiális érdekük a már kitermelt anyagok újrahasznosításához. 

Bence: Ez így van, dollármilliárdokban kifejezhető érték az, ami ott hever a kukákban. Az egész iparág eleve temérdek hulladékot termel: 2017-ben 65 millió tonna volt az elektronikus hulladék mennyisége. Persze ebbe a hűtőszekrények is beletartoznak, nemcsak a telefonok, a billentyűzetek vagy a számítógépek, de attól ez még egy irdatlan nagy szám! További aggasztó adat, hogy a globális e-hulladék mindössze 15,5 százalékát hasznosította újra a gyártóipar 2014-ben, annak ellenére, hogy ez a hulladék körülbelül 52 milliárd dollárnyi értékes anyagot tartalmazott. A fennmaradó rész hulladéklerakókban, -égetőkben vagy nem hivatalos bontókban végezte, melyek mind a munkavállalók, mind a helyi közösségek egészségét fenyegetik. Anyagi szempontból viszont még mindig olcsóbb újat bányászni, és eldobni a régit, noha társadalmi és környezeti szempontból sokkal nagyobb árat fizetünk ezért. 

Az elektronikus hulladék nagy részét nem hasznosítják újra
Az elektronikus hulladék nagy részét nem hasznosítják újraFotó: catscandotcom / Getty Images Hungary

A telefonoktól, laptopoktól hajlamosak lehetünk mi magunk is hamar megválni. Pár évente cseréljük a készülékeinket, a karácsony közeledtével pedig tömegek állnak sorba, hogy beszerezzék a legújabb modelleket. A reklámok manipulálnak minket ennyire, vagy más oka is van annak, hogy szükségét érezzük az újabb eszközök vásárlásának? 

Csönge: A dologhoz sajnos az is hozzátartozik, hogy direkt úgy tervezik az elektronikai eszközöket, hogy hamar használhatatlanná és értéktelenné váljanak. Tervezett elavulásnak nevezzük ezt a jelenséget, amely érvényes a hardverre is, tehát amikor maga a készülék romlik el, illetve a szoftverre is, amikor akadoznak a régebbi eszközökön futó rendszerek, például a régi laptopodon már nem tudsz használni egy új programot. Ez a gerjesztett elavulás teljesen tudatos a gyártók részéről. Persze az egészet úgy keretezik, hogy az új kütyü gyorsabb, csilivilibb, apróbb, vékonyabb, és több mindent tud, miközben ez a teljesítménynövekedés már nem feltétlenül indokolt, hiszen már így is elég gyors minden. Valóban szükségünk van arra, hogy még gyorsabb legyen? 

Ez a kérdés felmerülhet az 5G mobilszolgáltatások tervezett bevezetésével kapcsolatban is, amelynek segítségével másodpercek alatt lehet majd egész estés filmeket letölteni. Egyes tudósok azonban arra figyelmeztetnek, hogy az elektroszmog jövőbeni megnövekedése nagymértékben károsíthatja a testi-lelki egészségünket, míg mások szerint ez inkább pánikkeltés, és nincs elég bizonyíték a negatív hatások kimutatására. Környezetvédelmi szempontból hogyan látjátok az 5G hálózatok 2025-ig történő kiépítését? 

Csönge: A történelem folyamán több alkalommal bebizonyosodott, hogy hiába lesz egy technológia hatékonyabb, attól még a fogyasztás maga egyáltalán nem lesz kevesebb. A Jevons-paradoxonként elhíresült jelenséget az ipari forradalom idején írták le először. Azt várták ugyanis, hogy a gőzgépek hatékonyságának fokozása miatt majd kevesebb szén felhasználására lesz szükség. Ennek azonban épp az ellenkezője történt! Mivel egy adott gőzgéphez kevesebb szénre volt szükség, így több pénz és energia jutott a technológia bővítésére és a gyártás fokozására. Hatékonyság ide vagy oda, összességében rohamosan nőni kezdett a szénbányászat. 

Bence: Kicsit ez van az 5G-vel is. Ha lesz 5G, akkor lesz 6G is. Akkor pedig még több telefont, adatot, szolgáltatást tudunk behozni a rendszerbe, így a szektor ökológiai lábnyoma tovább növekszik. Szerintem fontos, hogy ebben a kérdésben ne csak a hatékonyságot meg a technológiai és gazdasági növekedést vizsgáljuk, hanem azt is számon tartsuk, hogy a változások miként hatnak az életminőségünkre, mennyire ártalmasak a bolygónkra nézve. Tényleg jobb attól nekünk, hogy fitnesz közben gyorsabban meg lehet nézni egy videót? Szükségünk van erre? Ez morális szempontokat is felvet, hiszen nem az a cél, hogy minden nagyobb legyen, hanem hogy harmóniában és boldogan éljünk, mindeközben pedig ne tegyük tönkre az életterünket. Ha ebben a paradigmában gondolkodunk, már nem magától értetődő, hogy az ember lelkesedni tud ezekért az újításokért

Nem az a cél, hogy minden nagyobb legyen, hanem hogy harmóniában éljünk a környezetünkkel
Nem az a cél, hogy minden nagyobb legyen, hanem hogy harmóniában éljünk a környezetünkkelFotó: Bartha Máté

A paradigmaváltás viszont csak úgy tud létrejönni, ha tudatosítjuk magunkban, hogy milyen mögöttes, számunkra láthatatlan folyamatok zajlanak, miközben a gépeinket nyomkodjuk. Mindezzel azonban egyáltalán nem könnyű szembesülni. Senki sem szeret a kongói polgárháborús viszonyokra vagy a föld kizsákmányolására gondolni, amikor a kedvenc sorozatát nézi a neten. 

Bence: Igen, amikor a monitornak csak ezt az oldalát látjuk, rejtve marad a mögötte meghúzódó ellátási lánc, az a megannyi struktúra, amellyel felhasználóként általában nem találkozunk. Persze az iparnak sem érdeke, hogy találkozzunk vele, de mi magunk is boldogan maradunk távol, mert a szembesülés nagyon nyomasztó lenne. Mi éppen ezért egy olyan játékot szeretnénk készíteni, amelyből úgy lehet tájékozódni, hogy közben jól szórakozik az ember. Viszont ahhoz, hogy cselekedni tudjunk, muszáj tisztában lennünk mindazzal, ami a háttérben zajlik. 

A játék létrejöttéhez a te segítségedre is szükség van

A Kick the Bytes / Vágd a bájtot nevű online ismeretterjesztő játék egy olyan útikalauz, amelynek segítségével bárki bebarangolhatja az internethasználat és a környezetvédelem kérdéskörének fontosabb területeit. Eközben pedig nemcsak a tudása gyarapszik, hanem konkrét tippeket is kap azzal kapcsolatban, hogy milyen könnyen kivitelezhető lépésekkel tehetne többet a bolygónk megóvása érdekében. A projekt közösségi finanszírozásból tudna megvalósulni, amelyhez akár egy mozijegy árával is hozzá lehet járulni. A játék terveinek részletes leírását és a támogatás lehetőségeit az alábbi linkre kattintva találhatod meg, a kampány 2019. december 21-ig tart. 

Ha már a cselekvésnél tartunk, mennyire látjátok reálisnak, hogy mi, felhasználók és az általunk alulról szervezett kezdeményezések képesek hatni a nagy egészre? Vagy mindez olyan magasabb szinteken dől el, amelyekre aligha lehet befolyásunk? 

Csönge: Természetesen nem jó, ha csak az egyéni felelősséget hangsúlyozzuk, de az sem megoldás, ha kizárólag az államoktól várjuk, hogy elkezdjék szabályozni ezeket a rendszereket, mert nélkülünk nem fogják. A cégek is akkor fognak változtatni, ha a fogyasztók igényei módosulnak. Nyilván a kínálat szintén meghatározza a keresletet. Ezek a folyamatok tehát mind összefüggnek, és azt se felejtsük el, hogy a felhasználók – akikhez a játékot is szeretnénk eljuttatni – sok esetben nemcsak felhasználók, hanem irodákat vezetnek, készülékeket terveznek vagy éppen döntéshozói pozícióban vannak. Igenis fontos minden szinten mozdulni, mert egyszerűen nincs más út, nincs időnk másra. 

Fontos, hogy minél többen tájékozódjanak ezekben a kérdésekben
Fontos, hogy minél többen tájékozódjanak ezekben a kérdésekbenFotó: Balla Csönge / Kick the Bytes / Vágd a bájtot

Bence: A paradigmaváltás azért is hasznos fogalom, mert jól jelzi azt, hogy a változásoknak mindenkit el kell érniük. Nem lehet csak részben paradigmát váltani, vagy kis egységekben. Az egész gondolkodásunkat érdemes átalakítanunk, mindazt, ahogyan a digitális fogyasztásról és termelésről vélekedünk. Ha ezt elérjük, akkor minden lépésünket úgy tudjuk megtervezni, hogy egy tudatosabb cselekvés irányába mutasson. Meggondoljuk például, hogy megnyitunk-e egy új filmet, megírjuk-e a sokadik posztunkat, elküldünk-e egy e-mailt, vagy hogy milyen honlapot készítünk a vállalkozásunknak, egyáltalán van-e értelme annak a website-nak. Egyébként a hatékony programozás és a zöldszempontok meglehetősen egybevágnak. A legtöbb programozó olyan kódot igyekszik írni, ami kevés erőforrást, számítókapacitást, memóriát igényel, gyorsan fut, és mindenféle eszközről elérhető.   

Mik azok az átfogó szempontok, amelyekre laikusként is érdemes odafigyelnünk, hogy környezetkímélőbbé tegyük az internethasználatunkat? 

Csönge: Hiába nehezen megfoghatók, azért az adatoknak is van fizikai nyoma a világban, már csak azért is, mert a tárolásuk áramot fogyaszt. Jó lenne, ha éppen ezért anyagszerűbben tudnának az emberek tekinteni rájuk. Ugyanúgy, ahogy a műanyag szemetet sem hagyjuk szerteszét, az adatokat sem érdemes mindenhova széthányni. Ráadásul ennek lehet egy pozitív mentálhigiénés vonatkozása is. Ha a számítógépeden rend van, nincs tele felesleges fájlokkal az asztal, szépen rendszerezve vannak a mappáid és az e-mailjeid, akkor sokkal könnyebben el tudod látni a napi feladataidat is. A munkaszervezés szintjén is oda lehet figyelni arra, hogy elég időt szánjunk a tervezési szakaszra, így kevesebb online adatforgalmat generálunk a kivitelezés közben, hiszen megspórolhatjuk a későbbi e-mail-váltások egy jelentős részét. 

Tudatosság nyomasztás nélkül. Ebben segíthetne a játék
Tudatosság nyomasztás nélkül. Ebben segíthetne a játékFotó: Balla Csönge / Kick the Bytes / Vágd a bájtot

Bence: Ha körültekintőbben tervezünk, az is előfordulhat, hogy ugyanazt a munkát kevesebb idő alatt tudjuk elvégezni, és nem kell napi 8 órát a gép előtt ülnünk. Azt is érdemes lehet átgondolnunk, hogy hova tartunk a folyamatos adatgenerálással, tartalomgyártással és -fogyasztással, illetve mikor szükséges felállni a készülékeink mellől. 

7 egyszerű tipp a zöldebb internethasználatért

Kérésünkre Bence és Csönge röviden összefoglalt pár olyan kisebb léptékű változtatást, amit akár már ma elkezdhetsz megvalósítani azért, hogy környezetvédelmi szempontból tudatosabban legyél jelen az online térben.

1. Takarítsd ki a felhődet és az e-mail-fiókodat. Különösen a nagy fájlokat töröld. Ha  merevlemezen tartod a cuccaidat, például egy külső winchesteren, az sokkal kisebb bajt okoz, mert nem kell távoli gépeknek 0–24 órában menniük azért, hogy tárolják az adatokat.
2. Ne posztolj feleslegesen.
3. Iratkozz le azokról a hírlevelekről, amelyeket nem olvasol. Attól még, hogy nem nyitod meg őket, ugyanúgy áramot igényelt az, hogy végigmentek a hálózaton.
4. Csak olyan eszközöket vásárolj, amikre valóban szükséged van. Ne cseréld le csak azért a készülékeidet, mert kijött egy újabb, divatosabb modell.
5. Gondold át, hogy tudsz-e használt eszközt venni. Mielőtt kidobnád a sajátodat, kérdezz meg te is másokat arról, hogy szükségük van-e a telefonodra, a gépedre.
6. Szereltess meg, amit csak lehet. Persze sokszor a szerelés is drága, de annál mindenképpen környezetkímélőbb, mint ha beszereznél egy új eszközt.
7. Ne azért nyomkodd a gépet és a telefont, mert unatkozol. Találj ki olyan tevékenységeket, amik nem a fogyasztásra irányulnak. Létrehozhatsz valamit a két kezeddel, tölthetsz időt a természetben, vagy ápolhatod az offline emberi kapcsolataidat.

Ha pedig felállunk a gépek mellől, szerencsés esetben találunk olyan embereket magunk körül, akikkel szövetkezni tudunk a változások érdekében.  

Csönge: Igen, másokkal együttműködve sokkal könnyebb cselekedni, a közösségi gondolkodás ebben a témakörben is működik. Lehetnek például olyan digitális eszközök, amelyeket nem kell, hogy egymagad birtokolj. Mondjuk, egy digitális fényképezőgépen lehet, hogy több család vagy barátok is osztozni tudnak. Az is előfordulhat, hogy egy egész munkahely, ahol IT-termékeket gyártanak, dönt úgy, hogy kilép a tervezett elavulás gondolatmenetéből, és ezentúl máshogy dolgoznak, új ötleteket valósítanak meg. Ahol 10-20 ember össze tud fogni, ott igenis lehet a lokális környezetben eredményeket elérni, ami hosszú távon a nagy egészre is hat majd.

Mustra

Kérjük, támogasd munkánkat te is azzal, hogy engedélyezed a hirdetések megjelenítését az oldalon. Lapunk bevételi forrását ezek a hirdetések jelentik, így elengedhetetlenek ahhoz, hogy cikkeinket ingyenesen olvashassátok.

A hirdetések megjelenését engedélyezheted külön a Dívány.hu oldalra is, vagy a kiegészítő program teljes kikapcsolásával az összes általad látogatott site-ra.