Mi köze a lengyeleknek a Népligethez és Kőbányához? Miért éppen itt található a Lengyel sétány, és hogyan kapta a nevét?
A Lengyel sétány a X. kerületben, a Népligetben található, kezdetben U alakú, majd egyenesen haladó útvonal, melyen ugyan épületek nem találhatók, hivatalosan mégis utcának számít. A Hungária körút és a Vajda Péter utca találkozásától a Trautmann Róbert sétányig tartó közterület neve a magyar és a lengyel nép hagyományosan jó kapcsolatára utal, de ennél bonyolultabb a történet.
A Lengyel sétány nevének eredete
Az 1920-as, ’30-as években számos szervezet alakult a lengyel–magyar barátság, kölcsönös kereskedelmi és kulturális együttműködés népszerűsítésére – Trianon után ugyanis sokan úgy gondolták, Magyarországnak szövetségesekre van szüksége, a lengyelek pedig kézenfekvő választásnak tűntek. Ezen csoportok tevékenységének hála több köztéri szobrot állítottak (például Bem József budapesti emlékműve), könyveket adtak ki, rendezvényeket szerveztek – az ő kezdeményezésükre jelölték ki 1935-ben a Népligetben a Lengyel sétányt is. Kőbányán régóta jelentős lengyel kisebbség élt – sok lengyel dolgozott a környékbeli gyárakban –, ezért ez a helyszín ideális választásnak tűnt.
A sétány azonban nem egyszerűen a magyar–lengyel barátságnak állít emléket – elnevezését hivatalosan az 1848–49-es szabadságharcban részt vevő lengyel légió után kapta, akiknek emlékművet is emeltek a sétány átadásakor. Pankotai Farkas Béla szobrász mészkőből készült, hat méter magas alkotása, mely a korabeli híradások szerint „a Kárpátok védelmében részt vett lengyel légiók emlékére” született, egy lengyel katonaruhába öltözött férfialakot ábrázol, fején a hagyományos négyszögletű katonasapkával (lengyelül: rogatywka), bal kezében a magyar Szent Koronát tartja, jobbjával épp kardot ránt a lengyel sas védelmére.
A lengyel alakulatok a barátság jegyében érkeztek Magyarországra 1848-ban, hogy segítséget nyújtsanak a szabadságharc ügyének. A magyarországi légió az év őszén megalakult, a két vezető, Bem József és Wysoczki József közötti ellentét miatt azonban Bem kivált és egy „saját” légiót hozott létre, vagyis valójában nem egy, hanem két lengyel légió harcolt a magyar seregek kötelékében – egyik a felső-magyarországi hadszíntéren, a másik Erdélyben.
A „légiós szobor” ötlete a magyar–lengyel kapcsolatok egyike legszorgosabb kezdeményezője, Miklóssi Ferdinánd Leó fejéből pattant ki, a különböző szervezetek közötti rivalizálás miatt azonban majdnem hamvába hullt a kezdeményezés. A sétányon eredetileg felvonulási tér kialakítását is tervezték nagyszámú résztvevőt felvonultató rendezvények megtartásának céljával, ebből azonban végül nem lett semmi. Szintén megbicsaklott Miklóssi azon terve, hogy itt kapjon helyet a később Zuglóban felállított Báthory István-szobor: a gróf Széchenyi Károly vezette Magyar–Lengyel szövetség ugyanis azt állította, „a Népliget publikuma és az egész környezet esztétikai szempontból nem biztosít történelmi miliőt”.
