Ma már számos helyen alkalmaznak kamerás megfigyelőrendszert, és valószínű, hogy ezek közül sokról tudomást sem veszünk. De vajon mikor és hol követhetik figyelemmel a cselekedeteinket kamerákkal?
A Liszt Ferenc tér és a Bajcsy-Zsilinszky út között húzódó, VI. kerületi Paulay Ede utca ma az Új Színháznak ad otthont, korábban pedig számos más színház is ebben az utcában várta a pesti közönséget – nem csoda, hiszen a névadó a magyar színházi élet egyik legjelesebb alakja volt, aki színészként, rendezőként, színházigazgatóként, szakíróként és színészpedagógusként is beírta nevét a hazai színjátszás történetébe.
Leiter Jakab apró, de annál bosszantóbb figura, akivel nap mint nap találkozhatsz könyvekben, újságokban, a tévés hírekben, filmek és sorozatok magyar szövegében, de akár a mindennapi életben is. A fordítók rémeként ismerik – de ki is ő?
A XII. kerületi Csillebérc neve összeforrt az egykori úttörőtáborral és a ma is üzemelő gyermekvasúttal, de itt található a Magyar Tudományos Akadémia fizikai kutatóintézete is. Bármilyen meglepő, a városrész elnevezésének semmi köze a bányászathoz – de akkor honnét jött a név?
A X. kerületben, Kőbányán található Kozma utcát elsősorban az itt működő börtön, illetve három temető (köztük Magyarország legnagyobb izraelita temetője) kapcsán ismerik a pestiek, a névadó kiléte azonban sokak számára rejtély.
A XII. kerületben, Hegyvidéken található Orbánhegy városrész és a nevét adó 296 méter magas Orbán-hegy történelmi nevezetessége a Mátyás király által építtetett vízvezeték, amelynek segítségével a svábhegyi források vizét szállították az uralkodó palotájába. De vajon ki az a bizonyos Orbán, akiről a hegy és a környék a nevét kapta?
A magyar televíziótörténet ikonikus helyszíne a XI. kerületi Gazdagrét: a budai lakótelepen élők mindennapjait 12 éven és 331 epizódon keresztül követhettük nyomon a mára kultikussá és esszenciális retróélménnyé vált Szomszédok teleregénynek köszönhetően. De vajon miért éppen gazdagnak, és miért éppen rétnek hívják a sorozat egykori helyszínét?
Adyliget a II. kerület városrésze, mely a Hűvösvölgytől északnyugatra, a Hosszú-erdő-hegy délkeleti lankás lejtőjén és a 386 méter magas Fekete-fej-hegyen helyezkedik el. Ugyan a kerületrészen alig kilencszázan laknak, kellemes, kertvárosias hangulatával, kirándulóhelyeivel és a természet közelsége miatt Adyliget máig vonzza a nagyváros forgatagából kiszakadni vágyókat. De vajon miért viseli Adyliget a Nyugat leghíresebb költőzsenijének nevét?
A VIII. kerületben található Orczy-kert a főváros egyik legrégebbi parkja, amely kis tavával több mint két évszázada töretlen népszerűségnek örvend a kirándulni, kikapcsolódni vágyó pesti polgárok körében, emellett itt található a Nemzeti Közszolgálati Egyetem épületegyüttese is.
Budapest XIV. kerületében, a Róna utca mellett, a Gyarmat utca és a Horváth Boldizsár utca között húzódik az Uzsoki utca, mely leginkább egykori híres lakóiról és az itt található, azonos nevű kórházról ismert. A tévhitekkel ellentétben „Uzsoki” nem volt híres orvos, sőt még csak személy sem – a névadó kilétét a térképeken és földrajzkönyvekben kell keresnünk.
A XXI. kerület ismert városrészén, Csepel-Csillagtelepen egymást érik a csillagászattal és az űrhajózással kapcsolatos utcanevek, a terület mégsem innen kapta hangzatos nevét, amely fél évszázaddal azelőtt született, hogy Gagarin elindult volna a kozmoszba.
Az Ajtósi Dürer sor és a Hungária körút között húzódó, 1,6 kilométer hosszú Stefánia út a XIV. kerület, Zugló egyik főútvonala, amely a Puskás Arénát, a Papp László Sportarénát és a kerület kulturális központját, a Stefánia Palotát is magában foglalja. Nevét még az Osztrák–Magyar Monarchia idején, a trónörökös hitvesének tiszteletére kapta.
