Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A VIII. kerületben található Orczy-kert a főváros egyik legrégebbi parkja, amely kis tavával több mint két évszázada töretlen népszerűségnek örvend a kirándulni, kikapcsolódni vágyó pesti polgárok körében, emellett itt található a Nemzeti Közszolgálati Egyetem épületegyüttese is.
Az Orczy-kertnek otthont adó földterületet Orczy Lőrinc báró, magyar főispán, tábornok és költő vásárolta meg 1783-ban, aki korábban számtalan csatában tüntette ki magát; bátorságáért és hű szolgálatáért Mária Terézia is elismerő figyelemre méltatta. Leszerelése után polgári pályán folytatta hazája szolgálatát, Abaúj vármegye főispánjaként működött, mígnem az 1780-as években életkora miatt lemondott tisztségéről. Nyugdíjas éveit Pesten, illetve Tarnaörsön töltötte, a későbbi Orczy-park ligetes, nádasos területe pedig ideális vadászterületnek tűnt a visszavonult államférfinek, amihez még messzire sem kellett utaznia.
A park kialakítását fia, a császári és királyi kamarásként, illetve szintén főispánként szolgáló Orczy László kezdte el: célja egy aprólékosan megtervezett, hatalmas angolkert kialakítása volt, amihez 1794-től 300 ezer facsemetét ültettek el. A kertet – melynek hangulatához tó, patak, vízparti sétány, homokdomb, különböző árnyalatú és hangulatú facsoportok járultak hozzá – Orczy a korszakban szokatlan módon megnyitotta a nagyközönség előtt is, így hamar közkedvelt kirándulóhelyévé vált a pesti polgároknak, akik szívesen kocsikáztak ki ide, hogy élvezzék a friss levegőt.
1820-ban átadták a park híres üvegházát is, néhány évvel később azonban az Orczy család végleg lemondott a területről, amelyet az állam 60 ezer forintért a magyar katonatisztképzés számára vásárolt meg: Pollack Mihály tervei alapján megépült a Mária Ludovika Hadi Tanoda (később Ludovika Akadémia), és a nyilvános park ezzel megszűnt. A század közepéig még igyekeztek jó állapotban fenntartani a korlátozott látogathatósággal üzemelő kertet, az 1860-as évektől azonban, miután egy tűzvészben elpusztult az üvegház, a park állapota egyre jobban leromlott, végül 1891-ben zárt be végleg.
A második világháborúig a terület a Ludovika zárt katonai gyakorlóteréül szolgált (csak a Tanácsköztársaság alatt nyitották meg egy rövidke időre a nagyközönségnek), a háború után a Kossuth Lajos Katonai Akadémia, cipőgyár, BKV-buszgarázs, illetve később az Úttörőszövetség költözött ide. Az 1960-as években a parkot átalakították, Asztalos János Ifjúsági Park néven a korszak szellemiségét tükröző szabadidőközpontot hoztak létre a „szocialista fiatalság” számára, ahol tornacsarnok, különböző sportpályák, strandmedence, gyerek KRESZ-pálya és szabadtéri színpad is működött. Az egykor 23 hektáros parkból ekkorra már csak 14 hektár maradt.
A park egészen a rendszerváltásig viselte az 1956-ban a Köztársaság téri pártház ostroma utáni lincselés áldozataként elhunyt Asztalos János honvédparancsnok nevét, 1990-től lett újra Orczy-kert. A jelenleg a VIII. kerület közparkjaként üzemelő területet a 2010-re alaposan felújították, két évvel később pedig itt, az egykori Ludovika helyszínén létesült a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Karának egyesítéséből született Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE). Az Orczy-kert – amely ma is inkább az egyetemi campus parkjának, mintsem önálló létesítménynek tűnik fel az ide látogatóknak – továbbra is a főváros egyik legszebb és legkedveltebb zöldterületének számít.
Ha érdekel az utcanevek, közterületek története, kísérd figyelemmel Térfigyelő sorozatunkat!
