A csepeli Csillagtelepnek semmi köze az űrutazáshoz, sokkal prózaibb a név eredete

Olvasási idő kb. 2 perc

A XXI. kerület ismert városrészén, Csepel-Csillagtelepen egymást érik a csillagászattal és az űrhajózással kapcsolatos utcanevek, a terület mégsem innen kapta hangzatos nevét, amely fél évszázaddal azelőtt született, hogy Gagarin elindult volna a kozmoszba.

Az 1950 előtt önálló városnak számító Csepelhez tartozó településrész benépesítése 1911-ben kezdődött, de a terület egészen az 1930-as évekig nem kapcsolódott közvetlenül a település központjához, míg Csepel-Erdőalja beépítési folyamata ki nem pótolta a hézagot. Csillagtelep alapítói – a legendákkal ellentétben – nem voltak lelkes csillagászok: a városrész nevét valójában a terület parcellázását lebonyolító ügyvéd, dr. Csillag Sándor után kapta.

A névadó azonos lehet a Nagykátán élő dr. Csillag Sándor ügyvéddel, aki 1920 februárjából származó bírósági feljegyzések szerint néhány társával együtt rágalmazás ügyében lett a törvény elé idézve, ugyanis azt merészelték mondani gróf Ráday Gedeon kormánybiztosra (az Antibolsevista Comité alelnökére, akit egy évvel később belügyminiszterré neveztek ki), hogy működése „a múlt században szokássá vált elposványosítás rendszerét követi” és „hivatali hatalmát személyes bosszúra használja”. Egyéb információval sajnos nem rendelkezünk személyével kapcsolatban.

A terület telepszerű beépítése a szocialista érában, 1955 és 1968 között zajlott, miután Csepel a főváros része lett. Ez az időszak épp egybeesett az űrverseny korszakával, amikor a szovjet kozmonauták sikereinek nyomán sorra alakultak a Gagarin őrsök, és minden gyerek űrhajós szeretett volna lenni. A városvezetésnek nem is kellett több: Csillagtelep ekkoriban épült közterületeit szinte egytől egyig az űrkutatáshoz kapcsolódó nevekkel látta el: Merkúr utca, Vénusz utca, Jupiter utca, Mars utca, Rakéta utca, Űrhajós utca, Tejút utca, Kozmosz sétány és Orion utca is található itt, mind a mai napig. Nem csoda, hogy széles körben él a legenda, miszerint a telep maga is kozmikus névadás eredményeként kapta elnevezését.

Csillagtelep, 780. utca (később Vénusz utca), 1959.
Fotó: Fortepan / FSZEK Budapest Gyűjtemény / Sándor György

Ez azonban nem így történt. A telep kiépítése a ’80-as években folytatódott: 1983 és 1988 között a Nap utca panelházai készültek el, 1986 és 1988 között pedig délebbre, a Rakéta utca és a Krizantém utca között épült fel házgyári, paneles lakótelep. 2012 decemberében a kerületrész nevét a Fővárosi Közgyűlés Csepel-Csillagtelepre változtatta. Az űrhajós imázsra ráerősítve tavaly adták át a frissen kialakított Tejút parkot, amely űrhajócsúszdával, „planetáriummal” és más játszási, sportolási lehetőségekkel várja a környékbeli gyerekeket, de a felnőttek számára is ideális testmozgásra, kikapcsolódásra.

Ha érdekel az utcanevek története, kísérd figyelemmel Térfigyelő sorozatunkat!

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Rudolf Dániel
Rudolf Dániel
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.