Honnét kapta nevét a <i>Szomszédok</i> legendás lakótelepe?

Olvasási idő kb. 2 perc

A magyar televíziótörténet ikonikus helyszíne a XI. kerületi Gazdagrét: a budai lakótelepen élők mindennapjait 12 éven és 331 epizódon keresztül követhettük nyomon a mára kultikussá és esszenciális retróélménnyé vált Szomszédok teleregénynek köszönhetően. De vajon miért éppen gazdagnak, és miért éppen rétnek hívják a sorozat egykori helyszínét?

A budai hegyekben található, általában a főváros legjobb megítélésű lakótelepének tartott városrész helyén korábban római falu – ennek maradványait, illetve 115 itt élt személy sírját a lakótelep építésekor találták meg –, a középkorban pedig egy Nevegy nevű település állt, amely valószínűleg a tatárjárás után jött létre, később azonban elnéptelenedett. Ezután szőlőt termesztettek a domboldalon, egészen az 1880-as évekig, amikor felütötte a fejét az Európából beletelepült filoxéria (szőlőgyökértetű), melynek pusztítása néhány év alatt teljesen tönkrevágott szinte minden budai szőlőültetvényt.

A terület elnevezése azonban még a virágzó szőlőtermesztés éveire nyúlik vissza: eredetileg a német Reiche Ried („gazdag rét”/„gazdag nádas”) nevet kapta, utalva a kiemelkedő szőlő- és egyéb gyümölcshozamra, melyet a Dunántúl felől érkező csapadék itteni lecsapódásának köszönhetett. Ma ismert neve pedig az 1847-es ún. nagy dűlőkeresztelő során született: a korábban Csillebérc kapcsán említett akcióban Döbrentei Gábor költő, királyi tanácsos százötven kísérőjével felsétált a budai hegyekbe, hogy egy csapásra magyar nevet adjanak a névtelen vagy német elnevezést viselő tájegységeknek. Igyekezetüknek hála nemcsak a tükörfordítással magyarított Gazdagrét, hanem 57 másik domb, tájegység is új nevet nyert.

Szabadtéri oltár Gazdagréten (később itt épült fel a Szent Angyalok temploma), 1990.
Fotó: Fortepan / Erdei Katalin

A 19. század végétől egy alig kihasznált gyümölcsös létezett a területen, melynek beépítését az 1940-es évek óta tervezte a főváros vezetése: eredetileg a domboldalon futó földszintes sorházakat terveztek ide, melyeket iskolák és kulturális létesítmények egészítettek volna ki, ebből azonban végül semmi sem lett. A lakótelepre 1970-ben írtak ki pályázatot, melynek eredményeként megszületett a beépítés terve, azonban még több mint egy évtizedet kellett várni, mire a munka ténylegesen megindulhatott.

A jellegzetes panelházakból álló lakótelep építése 1983-ban kezdődött, a következő év márciusában pedig átadták az első lakást, amely egyben az ország 200 000. távfűtéssel ellátott lakása is volt. Érdekesség, hogy ekkor még tömegközlekedés sem volt a környéken, az első gazdagréti buszjárat ugyanis csak hetekkel később, 1984. május 1-jén indult el. Az építkezés végül 1989-ben fejeződött be, ekkor már két éve itt forgatták a Szomszédokat , amely országszerte ismertté tette a lakótelep nevét: a sorozat rajongói máig szerveznek kulturális-helytörténeti sétákat Gazdagrétre, melynek során bejárják az egykori forgatási helyszíneket.

Kevesen tudják, hogy a teleregényt eredetileg nem is itt, hanem a IV. kerület északi szélén található Káposztásmegyeren akarták forgatni, az újpesti lakótelepen azonban csak három lakás volt szintenként, ami kevésnek bizonyult a stáb számára.

Ha érdekel az utcanevek, közterületek története, kísérd figyelemmel Térfigyelő sorozatunkat!

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Rudolf Dániel
Rudolf Dániel
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.