Megőrülünk a melegtől: meredeken nő az erőszakos bűncselekmények száma kánikulában

Olvasási idő kb. 3 perc

Talán már te is tapasztaltad magadon a tüneteket: az oly régóta várt nyári meleg és napsütés ahelyett, hogy boldoggá tenne, egy idő után kifáraszt. Idegesebbnek, agresszívabbnak érzed magad, mindennel és mindenkivel bajod van. Nyújtunk némi vigaszt: ez teljesen normális.

Miközben a napsütés, a nyári hangulat jóleső érzést nyújt, ezzel sem tudunk maradéktalanul elégedettek lenni. Minél magasabbra kúszik a hőmérő higanyszála, annál inkább érezzük a kánikula testet-lelket kimerítő hatását. Nem tudunk eleget aludni, az étvágyunk is csökken. Vérnyomásproblémáktól kezdve egy sor testi tünettel kell megküzdenünk, amihez erős fáradtságérzet társul. Hiába töltjük időnk nagy részét akár klimatizált helyiségben, akkor meg pont a bezártságérzés rontja tovább a kedélyünket. Nincs erőnk sportolni, hiszen ahhoz el kéne viselnünk a negyven fokot, azaz elveszítünk egy fontos feszültséglevezető, edorfintermelő, testünket karbantartó funkciót. Az idegeink szintén izzani kezdenek, agresszívebbek, erőszakosabbak leszünk. Nemcsak mi emberek, de még a kutyák is. Ennek pedig meg is van a következménye.

Az idegesség sokféle módon tör utat magának. Gyakoriak a közlekedési szabálytalanságok, balesetek, anyázások. A gyalogosan közlekedők figyelmetlenebbek, törtetőbbek, amiből szintén származnak konfliktusok, balesetek. A munkahelyünkön romlik a teljesítményünk, a gyerekek nem tudnak koncentrálni, mások hibáit, tévedéseit sokkal nehezebben kezeljük, legszívesebben bármelyik percben hazamennénk. A sportolók és bíráik is gyakrabban csapnak össze. Az agressziószintünk pedig minden egyes kánikulai nappal egyre csak nő. Vele együtt az erőszakos bűncselekmények száma is mérhetően növekszik. Már a hatvanas években is megfigyelték ezt Amerikában, amikor egy különösen forró nyáron megszaporodtak a polgári zavargások. 

A kánikulai meleg mindannyiunkat idegessé tesz
Fotó: AaronAmat / Getty Images Hungary

Azóta számos kutatás támasztja alá a meleg és az agresszió kapcsolatát: egy alkalommal 64 diákot ültettek hol kellemetlenül meleg, hol hidegebb környezetbe. Az volt a feladatuk, hogy meghallgassák egy idegen róluk alkotott személyes értékelését, majd eldönthették, hogy ezek után milyen áramerősséget szabnak ki az ítélkezőre. A hőmérséklet növekedésével párhuzamosan emelkedett a bosszúállás súlyossága is. Egy Los Angeles-i tanulmányban a város hőmérsékletét és a bűnözés arányát ismertették. Azokon a napokon, amelyeken a hőmérő higanyszála 29 fok fölé emelkedett, az általános bűnözés 2,2 százalékkal, az erőszakos bűncselekmények aránya pedig 5,7 százalékkal nőtt. Ez persze nem csak az amerikaiakra jellemző: a tendencia a világ minden pontján észrevehető, Londonban például a melegben a gyilkosságok aránya 3 százalékkal emelkedik. Ugyanakkor a nem erőszakos bűncselekmények, például a csalás ugyanolyan mértékű maradt az időjárástól függetlenül. Azaz a dühünk az, ami a melegben megnövekszik.

Ezért vagyunk idegesek kánikulában

Dr. Frank T. McAndrew, a Knox Főiskola pszichológusprofesszora úgy fogalmazott, hogy melegben hajlamosabbak vagyunk az agresszív gondolatokra és a dolgok negatív értelmezésére. Ennek pedig nem csupán annyi az oka, hogy nyáron több alkoholt fogyasztunk vagy többet vagyunk emberek között. Kánikulában gyorsabban dobog a szívünk, ingadozik a vérnyomásunk, izzadunk, ami erős hatást gyakorol testünk éberségi és izgalmi szintjére, innen pedig egyenes az út az agresszió felé. A hideg az éberség, óvatosság és a nyugalom indikátora, a hőség pont ellenkezőleg működik. 

Nancy Molitor, az amerikai Északnyugati Egyetem orvosi karának viselkedéskutatója azt ajánlja, hogy mindezek ellenére próbáljuk meg megóvni magunkat és környezetünket a szélsőséges reakcióktól. Engedjük pihenni a testünket, igyunk több folyadékot, együnk könnyen emészthető ételeket, így a közérzetünk is javulhat. Ne most várjuk magunktól a legmagasabb teljesítményt, ne most hozzunk sorsfordító döntéseket. Várjuk meg, míg az idővel együtt egy kicsit mi is lehűlünk. Addig pedig keressük azokat a lehetőségeket, amelyekben mi magunk döntünk, ezek segítenek úgy érezni, hogy van kontrollunk az életünk felett. Hasznos lehet az is, ha becsapjuk az agyunkat és olyan filmeket nézünk, amelyeket mintha kánikula idejére találtak volna ki. 

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Fenyvesi Zsófia
Fenyvesi Zsófia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?

VIP

Kreatin nőknek: tényleg hízunk tőle, vagy segít a fogyásban?

A kreatinról sokáig elsősorban a testépítők és élsportolók étrend-kiegészítőjeként beszéltünk, pedig ma már egyre több nő is használja edzés, alakformálás vagy izomépítés mellett. Mégis sok a bizonytalanság körülötte: vajon hizlal? Segíthet a fogyásban? És egyáltalán van-e helye egy olyan életmódban, amely nem az edzőterem köré szerveződik?