Megőrülünk a melegtől: meredeken nő az erőszakos bűncselekmények száma kánikulában

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Talán már te is tapasztaltad magadon a tüneteket: az oly régóta várt nyári meleg és napsütés ahelyett, hogy boldoggá tenne, egy idő után kifáraszt. Idegesebbnek, agresszívabbnak érzed magad, mindennel és mindenkivel bajod van. Nyújtunk némi vigaszt: ez teljesen normális.

Miközben a napsütés, a nyári hangulat jóleső érzést nyújt, ezzel sem tudunk maradéktalanul elégedettek lenni. Minél magasabbra kúszik a hőmérő higanyszála, annál inkább érezzük a kánikula testet-lelket kimerítő hatását. Nem tudunk eleget aludni, az étvágyunk is csökken. Vérnyomásproblémáktól kezdve egy sor testi tünettel kell megküzdenünk, amihez erős fáradtságérzet társul. Hiába töltjük időnk nagy részét akár klimatizált helyiségben, akkor meg pont a bezártságérzés rontja tovább a kedélyünket. Nincs erőnk sportolni, hiszen ahhoz el kéne viselnünk a negyven fokot, azaz elveszítünk egy fontos feszültséglevezető, edorfintermelő, testünket karbantartó funkciót. Az idegeink szintén izzani kezdenek, agresszívebbek, erőszakosabbak leszünk. Nemcsak mi emberek, de még a kutyák is. Ennek pedig meg is van a következménye.

Az idegesség sokféle módon tör utat magának. Gyakoriak a közlekedési szabálytalanságok, balesetek, anyázások. A gyalogosan közlekedők figyelmetlenebbek, törtetőbbek, amiből szintén származnak konfliktusok, balesetek. A munkahelyünkön romlik a teljesítményünk, a gyerekek nem tudnak koncentrálni, mások hibáit, tévedéseit sokkal nehezebben kezeljük, legszívesebben bármelyik percben hazamennénk. A sportolók és bíráik is gyakrabban csapnak össze. Az agressziószintünk pedig minden egyes kánikulai nappal egyre csak nő. Vele együtt az erőszakos bűncselekmények száma is mérhetően növekszik. Már a hatvanas években is megfigyelték ezt Amerikában, amikor egy különösen forró nyáron megszaporodtak a polgári zavargások. 

A kánikulai meleg mindannyiunkat idegessé tesz
Fotó: AaronAmat / Getty Images Hungary

Azóta számos kutatás támasztja alá a meleg és az agresszió kapcsolatát: egy alkalommal 64 diákot ültettek hol kellemetlenül meleg, hol hidegebb környezetbe. Az volt a feladatuk, hogy meghallgassák egy idegen róluk alkotott személyes értékelését, majd eldönthették, hogy ezek után milyen áramerősséget szabnak ki az ítélkezőre. A hőmérséklet növekedésével párhuzamosan emelkedett a bosszúállás súlyossága is. Egy Los Angeles-i tanulmányban a város hőmérsékletét és a bűnözés arányát ismertették. Azokon a napokon, amelyeken a hőmérő higanyszála 29 fok fölé emelkedett, az általános bűnözés 2,2 százalékkal, az erőszakos bűncselekmények aránya pedig 5,7 százalékkal nőtt. Ez persze nem csak az amerikaiakra jellemző: a tendencia a világ minden pontján észrevehető, Londonban például a melegben a gyilkosságok aránya 3 százalékkal emelkedik. Ugyanakkor a nem erőszakos bűncselekmények, például a csalás ugyanolyan mértékű maradt az időjárástól függetlenül. Azaz a dühünk az, ami a melegben megnövekszik.

Ezért vagyunk idegesek kánikulában

Dr. Frank T. McAndrew, a Knox Főiskola pszichológusprofesszora úgy fogalmazott, hogy melegben hajlamosabbak vagyunk az agresszív gondolatokra és a dolgok negatív értelmezésére. Ennek pedig nem csupán annyi az oka, hogy nyáron több alkoholt fogyasztunk vagy többet vagyunk emberek között. Kánikulában gyorsabban dobog a szívünk, ingadozik a vérnyomásunk, izzadunk, ami erős hatást gyakorol testünk éberségi és izgalmi szintjére, innen pedig egyenes az út az agresszió felé. A hideg az éberség, óvatosság és a nyugalom indikátora, a hőség pont ellenkezőleg működik. 

Nancy Molitor, az amerikai Északnyugati Egyetem orvosi karának viselkedéskutatója azt ajánlja, hogy mindezek ellenére próbáljuk meg megóvni magunkat és környezetünket a szélsőséges reakcióktól. Engedjük pihenni a testünket, igyunk több folyadékot, együnk könnyen emészthető ételeket, így a közérzetünk is javulhat. Ne most várjuk magunktól a legmagasabb teljesítményt, ne most hozzunk sorsfordító döntéseket. Várjuk meg, míg az idővel együtt egy kicsit mi is lehűlünk. Addig pedig keressük azokat a lehetőségeket, amelyekben mi magunk döntünk, ezek segítenek úgy érezni, hogy van kontrollunk az életünk felett. Hasznos lehet az is, ha becsapjuk az agyunkat és olyan filmeket nézünk, amelyeket mintha kánikula idejére találtak volna ki. 

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Fenyvesi Zsófia
Fenyvesi Zsófia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Tojássárgájával építették Európa egyik leghíresebb hídját

Prága macskaköves utcáin sétálva szinte lehetetlen kikerülni a fenséges Moldva folyón átívelő Károly hidat. A gótikus remekmű évszázadok óta dacol a pusztító árvizekkel, a háborúkkal és a hömpölygő turistaáradattal. De vajon mi a titka ennek a rendkívüli szilárdságnak? A legenda szerint nem más, mint a tojás. Egészen pontosan több ezer láda tojás, amit az építkezéshez használt habarcsba kevertek.

Szülőség

Ezért nem mindegy, mikor kerül ágyba a gyerek – egész életére hatással lehet

Sok szülő szembesül az esti fektetés körüli végtelennek tűnő harcokkal, és hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy az időben történő elalvás csupán azért fontos, hogy a gyerek másnap ne legyen nyűgös. A legújabb neurológiai kutatások szerint azonban ennél sokkal nagyobb a tét. A gyermekkori alvás nem egy passzív pihenőidő, hanem egy rendkívül aktív biológiai folyamat. Ha a gyerek nem alszik eleget vagy nem fekszik le időben, az közvetlenül megváltoztathatja az agy fejlődését, és egész felnőttkorára, a tanulási képességeitől kezdve az érzelmi stabilitásáig kihatással lehet.

Offline

Villámkvíz: melyik Mikszáth-könyv szereplője volt Veronka?

Az iskolában ma is kötelező Mikszáth Kálmán több regénye és novellája, a legismertebbek a Szent Péter esernyője, a Tót atyafiak és A jó palócok. A történetek szereplői között találunk pletykás plébánost, őszinte lelkű földművest és elszegényedett nemest is.

Lájfhekk

Így marad friss napokkal tovább a vágott virág

A tavaszi szezon és a virágzó kertek láttán ki ne szeretné a természet színeit és illatait becsempészni az otthonába? Egy gyönyörű, friss vágott virágcsokor azonnal életre kelti a nappalit, de az öröm gyakran csak pár napig tart, mert a szirmok kókadni kezdenek. Szerencsére léteznek olyan trükkök, amikkel napokkal, sőt akár hetekkel is meghosszabbíthatjuk a vágott virágok életét.

Testem

Nem csak köhögésre jó: szúnyogcsípés ellen is bevetheted a lándzsás útifüvet

A legtöbb kerti gyepben szinte fűnyírásról fűnyírásra felbukkan, mi pedig sokszor gondolkodás nélkül, bosszankodva rántjuk ki a földből mint haszontalan gyomot. Pedig a lándzsás útifű a népi gyógyászat egyik legnagyobb szuperhőse. Ez a végtelenül egyszerű növény a nyári szezonban is igazi életmentő lehet – különösen akkor, ha ellepnek minket a kellemetlen szúnyogok.

Életem

Csak ebben az esetben tesz boldoggá a minimalizmus

A minimalizmus sokak számára vonzó életstílus: kevesebb tárgy, több tér, letisztult otthon és gondolatok. De vajon tényleg mindenkit boldoggá tesz, aki kipróbálja? Egyre több kutatás és tapasztalat mutatja, hogy csak bizonyos helyzetekben hoz valódi elégedettséget.