Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A világjárványok, globális katasztrófák minden egyes embert érintenek, igen, még a hatalom vagy a pénz világának felső tízezrének tagjait is. A válaszreakciójuk azonban kicsit más: ami nekünk a pince és a tartós élelmiszerek felhalmozása, az nekik minden igényt kielégítő luxusbunker.
A szupergazdagok, akiknek a vagyona eléri vagy meghaladja a harmincmillió dollárt, arra is fel vannak készülve, ha beüt az apokalipszis. Természeti csapások, nukleáris fegyverkezés, terrorcselekmények, háború, éhínség vagy járvány idejére van hova visszavonulniuk. A mostani koronavírus-fertőzés ellen is úgy védekeznek, hogy felülnek a magánrepülőgépükre, és elutaznak a védett helyen épített bunkereikbe. Ott teljes személyzet, orvos, ápolónő, rengeteg enni- és innivaló várja őket, no meg moziterem, uszoda, szauna, könyvtár, borozó, étterem, minden igényt kielégítő belső és külső tér, természetesen a legmodernebb biztonsági rendszerrel. Amióta felütötte a fejét a Covid-19, azóta egyre több ilyen bunkert adnak el az erre szakosodott cégek, jellemzően elhagyatott területeken, ahol korábban háborús hadműveletek zajlottak, és az épületeket át lehetett alakítani modern bunkerekké.
Kulcs helyett biometrikus azonosítórendszer
Természetesen az első és legfontosabb a védelem. Ezekbe a bunkerekbe nem juthatnak be idegenek vagy rosszakarók egy harc esetén, ezért a legtöbbjükbe csak biometrikus azonosítórendszeren keresztül lehet bejutni. Amennyiben a rendszer jelez, az alkalmatlankodókat füst, köd vagy kellemetlen gáz riasztja el a bejárat közeléből, a további biztonságról infravörös kamerák, mozgás- és hőérzékelők gondoskodnak. Maga a bunker általában a földbe süllyesztve épül, korszerű és vastag vasbeton falakkal, golyóálló ajtókkal, hogy kibírja az esetleges háború csapásait is. Természetesen mindegyikhez építettek titkos alagutakat, pánikszobát és legalább egy vészkijáratot is. Az utóbb felsoroltak egyébként egyre több lakóházban is megjelentek már, legalábbis az aggodalmaskodó szupergazdagok környékén. Fontos szempont még, hogy az energiát (áram, levegőcserélő, gáz, víz) alternatív energiaforrásokkal, hálózatfüggetlen generátorokkal is képesek biztosítani.
A rothensteini komplexum
A kis német faluban építettek meg egy olyan luxusbunker-komplexumot, ahol több, milliárdos család is meghúzhatja magát baj esetén. Az 1,1 milliárd dollárért létrehozott bunker – ami hivatalosan a Vivos Europa One shelter névre hallgat – a föld alatt helyezkedik el, de itt is a luxus dominál: a medence, színház, konditerem, éttermek, személyre szabott apartmanok, helikopterszerviz, kórház, tanterem. Az építtető Robert Vicino, a luxusbunkerek építésére szakosodott Vivos cég igazgatója. A rejtekhely olyan biztonságos és felszerelt, hogy egy évig képes ellátni a bajbajutottakat: a hermetikusan záródó ajtók golyóállók és robbanásbiztosak, a benti levegőről levegőszűrő gondoskodik, de a saját víz- és áramellátás is megoldott.
Az Indian Island Creeken golfpálya is van
Miami milliárdos bunkerközössége egy 40 ingatlanparkból álló kis sziget, amelyek mindegyikéhez tartozik golfpálya és klubhelyiség is. A sziget egyetlen bejáratát napi 24 órában őrzik, rendőrségi hajó, dzsip és jet-ski is járőrözik körülötte. Egy rejtélyes orosz vásárló 47 millió dollárért vásárolt itt magának 1700 négyzetméteres vészhelyzeti lakhelyet. Jó kis szomszédsága lesz, ugyanis itt rendezte be vészhelyzeti szállását Julio Iglesias, Adriana Lima vagy az egykori híres futballedző, Don Shula is.
Az amerikai Survival Condo
15 emeletes föld alatti luxusszállóról van szó, amit egy régi hidegháborús rakétasilóból alakítottak ki Amerika középnyugati részén, a kukoricaföldek között. Katonai kerítés védi a betolakodóktól, de egy kilátónak álcázott építményről is védik, méghozzá fegyveres őrök. Az épület hatvan méterre nyúlik a föld alá, masszivitásáról csak annyit, hogy annak idején a Nagaszakira ledobott bombánál százszor erősebb nukleáris fegyverrel ellátott ballisztikus rakéta tárolásához és őrzéséhez fejlesztették ki. 2008-ban Larry Hall volt kormányzati vállalkozó vásárolta meg, majd húszmillió dollárért megépíttette benne a túlélők védett lakhelyét. Van ott minden, amit egy luxushoz szokott ember csak kíván: bolt, könyvtár, úszómedence, mászófal, játékterem, bár, mozi, és hét emelet tele magánlakásokkal. A félemeletet elfoglaló lakások másfél millió dollárért keltek el, a teljes emeleti lakhelyek 3 millió dollárért, a penthouse lakhelyek 4,5 millió dollárért – és persze csak készpénzben lehetett fizetni. Ötvenöten vásároltak maguknak így védelmet, vannak köztük orvosok, vállalkozók, ingatlanmogulok, de az igény olyan nagy, hogy Hall elkezdett átépíteni egy második régi silót is. Hall szerint a lezárt, önellátó silóban akár öt évig is elélhetnek a lakók társadalmi, politikai vagy környezeti instabilitás idején.
A cseh The Oppidum
A Római Birodalomban az oppidum kifejezés kiváltságokkal rendelkező városias településeket jelölt. A cseh Oppidum viszont a világ legnagyobb milliárdosainak búvóhelye 30 ezer négyzetméteres alapterülettel. A volt Szovjetunió és Csehszlovákia közös projektjeként épült meg 1984 és 1994 között, ma magánkézben van, és hosszú távú ott-tartózkodásra berendezett luxusbunkereket alakítanak ki benne. Föld alatti kerttől a moziig vagy a spáig minden megtalálható a falai között, hatalmas mennyiségű tartós élelmiszert, vizet, orvosi eszközöket halmoztak fel, és védett rendszereken át csatlakozik a kommunikációs hálózatokhoz is.
A Safe House Lengyelországban
Varsótól nem messze építettek meg egy olyan bunkert, ami ugyan nincs a föld alatt, mégis extrém biztonsági rendszerrel rendelkezik. Alapvetően csak egy kocka alakú, negyven centi vastag betonból készült falakkal körülvett épületet látunk, de ezt az ablakzárók és a mozgó fém falak segítségével villámgyorsan zárt erőddé lehet alakítani. Az épületet külső medence védi, amin keresztül csak egy csapóhíd vezet át a bejárathoz. A Robert Konieczny tervezte házat négy év alatt építették fel.
A vadászháznak álcázott Silo Home New Yorkban
New York államban, az Adirondack Nemzeti Parkban épült fel az a bunker, amiről első látásra mindenki azt hiszi, egyszerű, 160 négyzetméteres faház. Ez egészen addig így is tűnik, amíg nem néz valaki a föld alá, ahová egy gombnyomással működő titkos ajtó vezet. A vadászlak alatt egy világháborús rakétasilóból építettek ki 200 négyzetméteres, biztonságos óvóhelyet. Bruce Franciso és Gregory Gibbons építette meg a helyet, majd 750 000 dollárért el is adták egy szupergazdag vevőnek. Akárki birtokolja is, még egy atomtámadás ellen is védve van, és persze magángéppel is könnyen megközelíthető.
Peter Thiel új-zélandi telephelye
A PayPal társalapítója, a Facebook igazgatósági tagja és Trump nagy támogatója büszke arra, hogy amerikai, de ez nem akadályozza meg abban, hogy a globális apokalipszisre Új-Zélandon készüljön. 2015-ben 4,5 millió font értékű tóparti ingatlant vásárolt Wanaka város közelében, mint új-zélandi állampolgár. Ide várja bármilyen globális összeomlás esetén legjobb barátait és üzletfeleit. Nemcsak ő pánikol, de a Szilícium-völgy futuristáinak százai is, akik vagyonuk egy részét aranyban tárolják, másik részét helikopter-üzemanyagban, illetve nukleárisan is bombabiztos bunkerekben. Új-Zélandot pont az elszigeteltsége teszi kiváló búvóhellyé számukra. Elég távol van Amerikától, a csúcsragadozója az oposszum, messze van ahhoz, hogy inváziót vezényeljen oda bárki. Nem véletlen, hogy egyre több gazdag amerikai vásárol magának telket a szigetországban.
Az orosz és a német bunkerrendszerek ma is használhatók
Egy masszív acél védőfal leengedésével teljes mértékben lezárható a kijevi Arsenalna metróállomás egy része, és atombunkerként használható. Még a hidegháború idején alakították ki az alagutakat és a peront is magában foglaló helyiséget 105 méterre a föld alatt. A kijeviek mindennaposan tömegközlekedésre használják, ám ha beüt a krach, tulajdonosa könnyedén elzárhatja mindenki elől. A volt Szovjetunió területén több ilyen metróállomást is létrehoztak baj esetére. 2015-ben mindegyiket felújították, hogy bármikor használhatók legyenek. Berlinben is hasonló alagútrendszert építettek ki még a berlini fal felállítása és működése idején, a fal mindkét oldalán. Sok közülük a Berliner Unterwelten, az alagutak rajongóinak szervezetének gondozásában áll. Emeletes ágyak, konyhák, betegápolók, nukleáris, biológiai és kémiai légszűrő rendszer képes két hétig életben tartani több mint háromezer embert.
Az angolok sem tétlenkednek, az Egyesült Királyság a Védelmi Minisztérium épülete alatt avatott fel egy nukleárisan is védhető bunkert, Bath közelében pedig ott a 35 hektáros föld alatti város, Burlington telefonközponttal, ipari konyhával, mosodával, saját vasúttal, ivóvíztartállyal és közel 60 mérföldes útrendszerrel. Annak idején négyezer emberes befogadóképességével arra tervezték, hogy nukleáris csapás esetén el lehessen benne bújni, a kormány aztán 2016-ban eladásra kínálta, és a világvégére készülő Robert Vicino hárommillió fontért meg is vette volna, de végül a britek mégis megtartották a bunkert maguknak.
Pekingben egymillió ember él – nem hivatalosan – egy 5000 kilométernyi, háborús készülődésből megmaradt föld alatti alagútrendszerben. A világ legnagyobb túlélőhelye mégsem ez, hanem az amerikai A Vivos xPoint, az egykori hadsereg lőszerraktára, ami 575 beton katonai bunkerból álló hálózatot alkot a dél-dakotai Black Hills közelében.
