Aki gázkamrába lépett Auschwitzban, az nem menekülhetett – kivéve azt az 51 magyar fiút, akiket bár betereltek a biztos halált jelentő helyre, végül mégis távozhattak onnan. Történetüket a Csoda című könyv örökíti meg.
Nemrég súlyos hóvihar tombolt a Mount Everest tibeti oldalán, több mint 1000 túrázó rekedt a hegyen. A túlélők életre-halálra menő küzdelmet folytattak, miközben a hótorlaszok és a dermesztő hideg akadályozta az evakuálást.
Elképesztő felvételeket tett közzé a rendőrség egy motoros üldözésről. A fél Pestet átszelő útvonal során tucatnyi gyalogos és autós életét veszélyeztette a rendőrök elől menekülő motoros.
Mi, magyarok, csak „Jugóként” emlegetjük a királyságként induló, széteséséig pedig szövetségi köztársaságként működő Jugoszláviát. A rendszerváltás előttről mindannyiunknak vannak róla emlékei, de arról kevesebbet tudunk, mi történt pontosan 1991-től, és milyen hősies erőfeszítések árán hoztak létre egy alagutat, amely tízezreknek jelentette a menekülést.
Sokan nem tudják, földrengés esetén mi a teendő, pedig a saját és a családod biztonsága múlhat azon, hogy elég gyorsan cselekszel-e.
A berlini fal 28 éves fennállása alatt több százan kíséreltek meg – sikeresen vagy kevésbé sikeresen – átjutni Kelet-Berlinből a szabadságot jelentő nyugati oldalra. Egyesek kifejezetten kreatív megoldásokkal próbálták kicselezni a fegyveres őrséget: közülük is kiemelkedik leleményességével egy osztrák fiatalember, Heinz Meixner, aki barátnőjével és leendő anyósával szó szerint átgurult az ellenőrző sorompó alatt.
A tűzriasztó hangjára ébredt a brit család, nem volt más választásuk, mint ugrani.
Karinthy Frigyes ikonikus sorai találóan jellemzik a három Oscar-díjra jelölt Menekülés című animált dokumentumfilmet. A film főszereplője, a Dániába menekült Amin a kitoloncolást kockáztatva vállalta fel élettörténetét a kamerák előtt. A biztonsága érdekében lehazudott múltjáról vall gyerekkori barátjának életében először: „Nem mondhatom el senkinek, / Elmondom hát mindenkinek.”
Egy állat, amelynek nincsen mítosza. Dürer lerajzolta, de sohasem látta. Plüssfigurának nem jó, a gyerekek utálják. Pedig a szíve nagy, kb. 11 kilós. Fő jellegzetessége a tülke, porrá zúzva fogyasztják, a tévhitek szerint gyógyítja a merevedési zavarokat. Minden alfaját kihalás fenyegeti. Mi az? Az elefánt utáni második legnagyobb szárazföldi emlős, a rinocérosz, amelyről Schein Gábor írt a közelmúltban felszabadító, vicces és rendkívül szórakoztató verses regényt. Honnan jött az ötlet? Mit tud ez a rinó? Egyáltalán mi közünk nekünk Afrikához? Alternatív Európa-történetről, politikai képzeletről és a diktatúrák nyelvi szétrombolásáról beszélgettünk az Ó, rinocérosz című könyv szerzőjével.
Nem mindig a futás a nyerő stratégia, ha vadállatokba botlasz vagy természeti katasztrófák fenyegetnek. Lehet, hogy elsőre jó ötletnek tűnik, de csak rontasz vele az esélyeiden.
Előfordul, hogy az életünk pozitív irányba fejlődik, csupa jó dolog történik velünk, ám az aggodalmaink mégis úgy áramlanak a felszínre, mint pezsgőben a buborék. Mi van akkor, ha a párunk hirtelen meggondolja magát, vagy kiderül, hogy mégsem illünk össze? Lehet, hogy nem úgy szeretjük őt, ahogyan kellene? Persze időnként mindenkinek lehetnek ehhez hasonló gondolatai, de vannak emberek, akiket valósággal megbénít az állandó agyalás, és úgy érzik, még a legcsodálatosabb párkapcsolatból is menekülniük kell.
A filmekben a főhős gyakran az utolsó pillanatban menekül meg a halál torkából, amikor váratlanul kitör egy közeli, addig szunnyadónak hitt vulkán. De vajon a valóságban mi lenne a vége?
