A kézzel ásott titkos alagút, amely megmentett egy ostromlott várost

Olvasási idő kb. 3 perc

Mi, magyarok, csak „Jugóként” emlegetjük a királyságként induló, széteséséig pedig szövetségi köztársaságként működő Jugoszláviát. A rendszerváltás előttről mindannyiunknak vannak róla emlékei, de arról kevesebbet tudunk, mi történt pontosan 1991-től, és milyen hősies erőfeszítések árán hoztak létre egy alagutat, amely tízezreknek jelentette a menekülést.

Ez az az időszak, amikor megszakították a délutáni mesét, ez legtöbbünknek bevésődött, kivonultak az utolsó orosz katonák, aztán egy sor épületet, intézményt átneveztek, de számunkra, akik akkor még gyerekek vagy fiatal felnőttek voltunk, nem vált világossá, pontosan hogyan zajlott a rendszerváltás, és micsoda belső harcok árán oszlott fel a legendás Jugoszlávia. A hét hivatalos utódállamban, Szerbiában, Szlovéniában, Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában, Észak-Macedóniában, Koszovóban, és Montenegróban számos etnikai háború és konfliktus alakult ki. Az egyik leghevesebb a boszniai háború volt Bosznia-Hercegovinában 1992 és 1995 között, amely százezer ember életét követelte.

1992-ben a szerb erők körülzárták az ország fővárosát, a háromszázezres lakosságú Szarajevót, elvágva annak élelmiszer-ellátását, megfosztva a bent rekedteket emellett a víztől, a gyógyszerektől, a szabad mozgástól. Könnyen még nagyobb katasztrófa alakulhatott volna ki, hiszen a humanitárius segélyek nem lettek volna elegendők, ám a város önkéntesei megszervezték és lebonyolították az egyik legfontosabb alagút kiásását: a bosnyák hadsereg segítségével a repülőtér kifutópályája alatt 720 méter hosszú és másfél méter magas járatot hoztak létre kizárólag lapátokkal és fejszékkel. 

A menekülést jelentő alagút

200 férfi dolgozott rajta váltásban éjjel-nappal, mindkét oldalon. Butmirban, egy családi ház udvarán kezdték, és Dobrinja egy garázsában értek ki. Pontos térkép híján időnként adódtak problémák a kivitelezés során, például nehéz volt egyeztetni a két végponttól kezdve az alagút magasságát. A földből helyenként előtörő víz is gondokat okozott, olykor térdig ért, ezt pedig vödrökkel ki kellett hordani. A generátor, ami az áramot és a levegő áramlását biztosította, egy ponton megadta magát. Az egyik nőnek azonban volt egy traktora, amelynek elkérhették a motorját. Odaadta, pedig akkoriban, a háború közepén a traktor a menekülést, szó szerint a túlélést jelentette. A hozzáértők összekapcsolták a motort a generátorral, ami így ismét működőképessé vált. Az ásás négy hónapon át tartott, de az eredmény stabil és használható lett, így több mint három éven át naponta négyezer katona és civil haladt át rajta, ezreket mentve meg a biztos pusztulástól.

A járatokban nem volt veszélytelen a közlekedés
Fotó: David Bathgate / Getty Images Hungary

A remény alagútja

A katonai rendőrség szabályozta az alagút használatát, mivel azon csak egy irányba lehetett közlekedni egyszerre. A szétszakított családok gyermekeinek így volt lehetőségük találkozni testvéreikkel, szüleikkel. Végre volt hol élelmet, vizet, üzemanyagot, fegyvert, bármilyen holmit hozni-vinni, igaz, nagy nehézségek árán. Hordágy segítségével súlyosabb sebesülteket is sikerült kijuttatni az ostromlott városból, így esélyük nyílt operációra és gyógyulásra. Idővel síneket tudtak lefektetni az alagútban, így vasúti kocsikkal könnyebb volt az élelmiszert, felszerelést, vizet szállítani, de kézi erővel mozgatni az olykor több száz kilós csomagokat bizony komoly erőfeszítést jelentett.

Turista a múzeummá alakított alagútban
Fotó: Anadolu Agency / Getty Images Hungary

Nem sikerült végig titokban tartani

Ugyanakkor ezt az egészet az ellenség elől titokban kellett tartani: az alagút építése és használata nyílt titok volt a városban, mégis sikerült elkerülniük a lelepleződést. A helyiek, még a gyerekek is tudták, hogy újságíróknak szigorúan tilos beszélniük a megmenekülésüket jelentő járatról, nem szabad még fényképeket sem készíteni róla. Idővel az ostromlók megtudták ugyan, hogy létezik egy alagút, de azt nem, hol vannak a végpontjai, de így is erősen tűz alatt tartották a feltételezett bejáratokat. Ugyanakkor a Tunel spasa, azaz a Remény alagútja nemcsak titok volt, de a megmenekülés záloga is egy olyan, folyamatosan bombázott, orvlövészek által támadott városban, ahol naponta sérültek, haltak meg emberek, és szerencsés volt, aki addig állt a sorban, amíg valami élelemhez nem jutott.

A ház, amelynek udvarán a menekülést jelentő alagút ásását elkezdték, ma már múzeum
Fotó: PetrBonek / Getty Images Hungary

1995 végén a háború a NATO beavatkozásával véget ért, ám az alagút sorsáról nem született megegyezés. A talajvíz és a lövedékek miatt végül beomlott, ám a család, amelynek udvarán az ásás elkezdődött, saját költségén egy kis részét helyrehozta a járatnak, és múzeummá alakította. 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Fenyvesi Zsófia
Fenyvesi Zsófia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sürgősen fordulj orvoshoz, ha ilyen a légzésed: rejtett okai lehetnek

A nehezedő légzést vagy a hirtelen fellépő fulladásérzést sokan hajlamosak a stresszre, a pánikra vagy a rossz kondícióra fogni, ám a szakorvosok arra figyelmeztetnek, hogy ez a tünet komoly veszélyeket rejt. A nehézlégzés mögött a tüdőbetegségeken kívül akár súlyos szívelégtelenség, vérszegénység vagy infarktus is állhat. De mikor tekinthető ártalmatlannak a kifulladás, és melyek azok a drámai kísérőtünetek, amelyek esetén egyetlen másodpercet sem szabad várni, hanem azonnal mentőt kell hívni?

Testem

Nem csak izomláz miatt feszülhet a vádli: ezzel a tünettel azonnal fordulj orvoshoz

A vádli feszülését és a láb duzzanatát a legtöbben elintézik annyival, hogy biztosan túl sokat sétáltak vagy elfáradtak a nap végére. Az orvosok azonban arra figyelmeztetnek, hogy ezek a hétköznapinak tűnő panaszok a mélyvénás trombózis legelső tünetei is lehetnek. Ha a vérrög elszabadul, az életveszélyes tüdőembóliához vezethet, ezért bizonyos jelek esetén tilos halogatni a segítséget. Utánajártunk, hogyan lehet megkülönböztetni az ártalmatlan izomlázat a trombózistól, és melyek azok a vészjelzések, amelyekkel azonnal orvoshoz kell fordulni.

Testem

Komoly bajt is jelezhet, ha nem érzed az illatokat: ilyen esetben sürgősen fordulj orvoshoz

A szaglás megromlását vagy elvesztését hajlamosak vagyunk egy egyszerű náthának vagy a COVID utóhatásának tulajdonítani, ám a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a háttérben sokszor komolyabb fül-orr-gégészeti vagy neurológiai betegségek állnak. Miközben az orrpolip vagy a krónikus arcüreggyulladás is elfojthatja az illatokat, a hirtelen, féloldali vagy kísérőtünetekkel jelentkező szaglásvesztés akár súlyos idegrendszeri problémát is jelezhet. Utánajártunk a szaglászavarok különböző típusainak, és annak, hogy pontosan mikor kell azonnal fül-orr-gégészhez fordulni.

Offline

Ide járt nyaralni a monarchia elitje: az Adria Nizzájának is nevezik

Pálmafák, századfordulós luxusvillák és a tenger morajlása: nem kell Franciaországig utaznod, ha igazi riviérai hangulatra vágysz. A horvátországi Kvarner-öbölben fekvő Opatiját nem véletlenül nevezték a Monarchia idején az Adria Nizzájának. Ez a csodálatos klímájú kisváros volt a császári udvar, az arisztokrácia és a művészek első számú menedéke. Itt épült fel az Adria legelső luxusszállodája is a Déli Vasút igazgatójának köszönhetően, amelynek Kristálytermében egykor maga Ferenc József és Sisi királyné is megfordult.

Életem

Vészjósló folyamat indult a magyar erdőkben: beavatkozást sürgetnek a szakemberek

A klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályos időszakok és az erdőtüzek kockázata miatt a magyar erdők jövője ma már nemcsak természetvédelmi, hanem társadalmi kérdés is. A szakértők szerint szemléletváltásra lenne szükség az erdőgazdálkodásban, mert hosszú távon nem lehet kizárólag gazdasági szempontok alapján kezelni az erdőket.

Offline

Emlékszel, mikor élt Bulgakov? Híres írók villámkvíze

Sokak egyik legkevésbé kedvelt iskolai tananyaga az írói életrajzok voltak. Egy-egy író születési és halálozási dátumának az ismerete azonban segíthet abban, hogy nagyjából elhelyezzük az adott alkotó pályaképét a fejünkben.

Édes otthon

Kevesen ismerik a trükköt: konyhai hulladékkal festheted át kerted legszebb virágát

A hortenzia nemcsak az óriási, látványos viráglabdáival hívja fel magára a figyelmet, hanem egy egészen különleges, kaméleonszerű tulajdonságával is: képes megváltoztatni a színét. Ha unod a megszokott árnyalatokat, nem kell drága vegyszerek után nyúlnod a boltban. Csupán a talaj pH-értékét kell módosítanod, amit egyszerű konyhai és kerti hulladékokkal – például kávézaccal, tojáshéjjal vagy épp a kerti sütögetésből megmaradt hamuval – is könnyedén elérhetsz. Eláruljuk a legpraktikusabb házi trükköket, amikkel te magad határozhatod meg, hogy kék vagy éppen rózsaszín virágok díszítsék a kertedet.

Testem

Ilyenkor jelez komoly bajt a derékfájás: ne vedd félvállról!

Szinte nincs olyan ember, akinek ne fájt volna már a dereka egy nehéz nap vagy egy rossz mozdulat után. Mivel népbetegségről van szó, hajlamosak vagyunk egy legyintéssel elintézni, és bevenni egy fájdalomcsillapítót. Ám a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy bizonyos kísérőtünetek fellépésekor tilos halogatni az orvost. A lábba sugárzó zsibbadás, a végtagok gyengesége vagy a vizelettartási problémák olyan „vörös zászlók”, amelyek komoly idegrendszeri sérülést, gyulladást vagy akár daganatos folyamatokat is jelezhetnek. Utánajártunk, melyek azok a vészjelek, amelyekkel azonnal a sürgősségire kell sietni.