jugoszlávia - Dívány

Az Adriára nyíló lenyűgöző kilátásával és félhold alakú strandjával a Dubrovnik melletti Kuparit egykor csak a jugoszláv riviéra Monacójaként emlegették. A magas rangú katonatiszteket vendégül látó öböl a háború martaléka lett, ma pedig graffitikkel borított betoncsontvázak emlékeztetnek a dicső múltra. Ám az elhagyatott komplexum története most újabb fordulóponthoz érkezett.

Az első világháború magyar részről a padovai fegyverszünettel ért véget. Az ekkoriban kikristályosodó világpolitikai körülmények megágyaztak az ország feldarabolásához. Ráadásul nem minden szomszédos állam igyekezett tartani magát az újonnan meghúzott határokhoz.

Bár a szocializmus idején Magyarország volt a „legvidámabb barakk”, az akkor még létező Jugoszlávia mégis egy másik világot képviselt: egy olyan országot, ahol az Adria partján a szabadság szele jobban fújdogált, mint a keleti blokk többi államában.

Mi, magyarok, csak „Jugóként” emlegetjük a királyságként induló, széteséséig pedig szövetségi köztársaságként működő Jugoszláviát. A rendszerváltás előttről mindannyiunknak vannak róla emlékei, de arról kevesebbet tudunk, mi történt pontosan 1991-től, és milyen hősies erőfeszítések árán hoztak létre egy alagutat, amely tízezreknek jelentette a menekülést.

1972 januárjában hihetetlen esemény zajlott le Csehszlovákia felett: egy jugoszláv–szerb stewardess több mint tízezer métert zuhant ejtőernyő nélkül egy lángoló repülőből, és csodával határos módon túlélte a katasztrófát. Vesna Vulovićot hősként ünnepelték a szocialista táborban, és máig ő tartja a legnagyobb sikeres szabadesés világrekordját, az átélt borzalmakon azonban sohasem tudott lelkileg túllépni.