„Elmondom hát mindenkinek” – Oscar-díjra jelölték a menekült életéről szóló dokumentumfilmet

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Karinthy Frigyes ikonikus sorai találóan jellemzik a három Oscar-díjra jelölt Menekülés című animált dokumentumfilmet. A film főszereplője, a Dániába menekült Amin a kitoloncolást kockáztatva vállalta fel élettörténetét a kamerák előtt. A biztonsága érdekében lehazudott múltjáról vall gyerekkori barátjának életében először: „Nem mondhatom el senkinek, / Elmondom hát mindenkinek.”

Három Oscar-jelölést is kapott a nemzetközi koprodukciós Menekülés című, 2021-es animált dokumentumfilm, melyet a dán Jonas Poher Rasmussen rendezett: a legjobb dokumentumfilm, a legjobb animációs film és a legjobb idegen nyelvű film kategóriákban. Története Amin, a nyolcvanas években gyermekként családjával Afganisztánból menekülni kényszerült férfi személyes vallomását dolgozza fel, amint otthonukat a polgárháború miatt hátrahagyva viszontagságos úton-módon próbálnak új otthonra lelni, miközben családjuk egysége is felbomlik. Amin felidézi eddig eltitkolt múltját, és rádöbben, hogy a régi sebek árnyai jelenére is rányomják bélyegjüket, hiába él évek óta biztonságban Dániában, vált sikeres egyetemi kutatóvá és áll az esküvő előtt barátjával, Kasperrel.

Szívbe markoló történet, tiszteletadó formában

Egyedülálló dokumentumfilm a Menekülés. Valós emberi élményt mutat be, azonban mindezt az animáció eszközén keresztül teszi. Erre főként azért volt szükség, hogy Amin, a főszereplő személyazonossága biztonságban maradhasson, hiszen, ahogyan vallomásából kiderül, egy hazugságnak köszönheti, hogy megkaphatta a menekültstátuszt Dániában: azt kellett mondania, hogy az egész családja odaveszett. Valójában családjának egy része Svédországban él, egy másik része vélhetően Oroszországban maradt, ahová közvetlenül Afganisztánból menekültek.

Az animációnak azonban van egy másik haszna is. Játékfilmszerűvé varázsolja Amin beszámolóját és a dániai életéből kiragadott egy-egy jelenetet. Vizuálisan megjeleníti Amin narrációját, illetve olykor el is hagyja a férfi hangját a film, csupán a képek és párbeszédek ábrázolják a régi élet emlékeit. Ezzel a technikai megoldással, illetve azzal, hogy egy ember személyes élményeit követi nyomon a film, a menekültek megélésének talán leghatásosabb érzékenyítését éri el, mivel könnyebbé teszi az érzelmi azonosulást: egy lassan felcseperedő gyerek és családja összetartását, szeretetét, szétszakadását és folyamatos tragédiáit meséli el.

A Menekülés túlzások nélkül mutatja be Amin halmozottan traumatikus életútját. Nem hatásvadász eszközök tobzódása a szereplők szenvedésében – az emberi méltóság és a tiszteletadás gyönyörű példájaként az absztraktabb, elvontabb ábrázolásmódhoz nyúl, amikor a legembertelenebb pillanatokat eleveníti fel a főszereplő. Fekete-fehér, elmosódott alakok, álomszerűen furcsa kameramozgás és hirtelen váltások jellemzik ezeket a részeket. Többek között az embercsempészek kegyetlen, dehumanizáló bánásmódjáról és a menekülés halálközeli élményeiről beszél hozzánk ezen a formanyelven a film.

Megindítóan érzékeny film

A Menekülés egyedi, majdhogynem műfajteremtő filmérdekessége az idei Oscar-díj-jelölteknek, mely ötvözi az animációt és a dokumentumfilmet. Története megejtő őszinteséggel mutatja be, min megy keresztül egy menekült, illetve hogy ennek pszichológiai hatásai évtizedek múltán is beleszólhatnak az életébe. Aminnak gyerekként el kellett hagynia otthonát, de menekültmentalitása miatt felnőttként is nehezen engedi meg magának, hogy szerelmével megállapodjon, és merjen bízni az új otthon megteremtésében, annak biztonságában. A film méltán kapott helyet az Oscar-jelöltek között, megrendítő és megindító története a valóság erejével ragadja meg a nézőt és tartja fenn figyelmét a kezdetétől a végéig.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kofrán Eszter
Kofrán Eszter
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sokan nem tudják, hogy visszafordítható ez a látást érintő népbetegség: a műtét lehet a megoldás

Világszerte a szürkehályog felelős a legtöbb látásvesztéssel járó megbetegedésért, amely az idősödő társadalomban egyre több embert érint. Sokan mégis halogatják a vizsgálatot, pedig a fehérjék összecsomósodása miatt kialakuló lencsehomályosodást semmilyen gyógyszer vagy szemüveg nem tudja megállítani. A modern szemészet segítségével azonban ez az állapot teljesen visszafordítható: az ultrahangos és lézeres mikroműtéti technikák nemcsak biztonságosan és gyorsan adják vissza a tiszta látást, de a beültetett csúcstechnológiás műlencsékkel a korábbi fénytörési hibák is korrigálhatók.

Testem

Hiába szeded, ártasz vele: így fordul a D2-vitamin tested ellen

A D-vitamin fontosságát ismerjük, de kevesebbet tudunk annak formáiról. A táplálékkiegészítőkben többnyire D2 formával találkozhatunk, amelyről friss kutatások azt találták, hogy gátolja a D3 forma hasznosulását, ezzel rontva a D-vitaminból képzett kalcitriol nevű, hormonhatású vegyület előállítását.

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.