Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A filmekben a főhős gyakran az utolsó pillanatban menekül meg a halál torkából, amikor váratlanul kitör egy közeli, addig szunnyadónak hitt vulkán. De vajon a valóságban mi lenne a vége?
Oké, ahhoz, hogy ilyesmi történjen, nagyon rossz időben, nagyon rossz helyed kéne lenned, de talán az eshetőség már neked is megfordult a fejedben. Ha érdekel, hogy egy vulkánkitörés esetén milyen esélyekkel számolhatnál, a lehető legjobb helyen jársz. Az élet nagy kérdéseit taglaló sorozatunkban erre is megadjuk a választ!
Nem a láva a legnagyobb gond
A jó hír, hogy igen, a láva elől elméletileg lehetséges elfutni. A rossz, hogy a vulkánkitörést egy másik, még pusztítóbb jelenség kísérheti, ami sokkal inkább megpecsételheti a sorsod, bárhogy is küzdesz ellene. A Howstuffworks számba vette a lehetőségeket.
Lássuk először a lávafolyamot, ami – mindaddig, amíg nem jut be egy cső alakú vagy csúszdaszerűen lejtő völgybe, illetve egy kevésbé robbanékony pajzsvulkánból származik – általában elég lassan, 1-2 km/órás sebességgel szokott haladni. Persze ha a körülmények kevésbé ideálisak, az átírhatja az esélyeket. A Hawaiin lévő Mauna Loa vulkán 1950-es kitörésekor például átlagosan 9 km/órás sebességű lávamozgást mértek (ami ugyanakkor még szintén lefutható, ha kondiban vagy).
Bizonyos esetekben, de szerencsére viszonylag ritkán előfordulnak gyorsabb lávafolyamok is, mint amilyen a Kongói Demokratikus Köztársaságban található Nyiragongo vulkán 1977-es kitörését is kísérte. Itt elrepedtek a kráter falai, majd a lávató alig egy óra alatt kiürült, és tartalma 60 km/órás sebességgel zúdult alá a hegyoldalon, legalább 70 embert megölve. Ez volt a valaha rögzített leggyorsabb lávaáramlás.
Hogy mi az, amitől viszont tényleg nincs menekvés? Hát a robbanásos kitöréseknél megfigyelhető vulkanikus törmelékár, ami egy hihetetlenül gyorsan mozgó, forró gázokat, olvadt kőzeteket és teftrát tartalmazó törmeléklavina. A jelenség pusztító erejét jól szemlélteti, hogy akár 700 km/órás sebességgel száguldhat, a benne lévő gázok hőmérséklete pedig elérheti az 1000 Celsius-fokot is.
További veszélyforrást jelenthet az iszapáradat, vagyis az úgynevezett lahar is, ami többek között akkor jöhet létre, ha a törmelékár valamilyen víztömeggel érintkezik, vagy a vulkáni aktivitás megolvasztja a csúcson felhalmozódott havat. A törmelékből, többméteres kőtömbökből, illetve vízből álló áradat elől szintén nem lehet csak úgy elfutni: sebessége elérheti a 100 km/órát, és a folyómedreken keresztül akár több tíz kilométeres távolságra is eljuthat.
