Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Önismeret, nyelvtudás, kapcsolati tőke, kaland és szakmai tapasztalat – ezekért az előnyökért és némi zsebpénzért vállal évről évre több felsőoktatásban tanuló diák nyári vagy egy-két szemeszteren átívelő időszakos diákmunkát az Egyesült Államokban. Milyen munkakörökben lehet elhelyezkedni, és hogyan segítenek az ügyintézésben a különböző cégek? Körkép.
Közhely, de igaz: az egyetemista és főiskolás évek szabadsága soha nem jön vissza, ezért sokak szerint érdemes önfejlesztésre, nyelvtanulásra és tapasztalatszerzésre kihasználni ezt az időszakot. Az utolsó kötetlen nyarakat akár tengerentúli diákmunkával is tartalmassá lehet tenni.
Milyen lehetőségeket kínálnak az (elsősorban amerikai) kiutaztatással foglalkozó cégek, mire elég a kinn töltött néhány hét vagy hónap, illetve mit tanulhatnak mindazok, akik belevágnak? A Camp Leaders és a CCUSA tájékoztatása és némi piackutatás alapján mutatjuk a legfontosabb információkat.
Miről is van szó?
Magyarországon több (nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező vagy franchise hálózathoz tartozó) cég foglalkozik magyar diákok nyári munkaközvetítésével – elsősorban, de nem kizárólagosan különböző amerikai gyerektáborokba delegálva sok száz magyar fiatalt. (Bár nemcsak gyerektáborokba közvetítenek munkaerőt, cikkünk alapját – az egyébként leggyakoribb – munkaterület képezi.)
A résztvevők főleg, de nem csak diákok: 18 és 30 éves kor közötti nem tanulói jogviszonyban álló fiatalok számára is elérhetőek bizonyos munkakörök. A táborok területén különféle típusú, különféle szintű angol nyelvtudást igénylő munkakörökben (gyermekfelügyelőként, animátorként, konyhai vagy egyéb kisegítőként, felszolgálóként) dolgozhatnak a fiatalok, akik munkájukért cserébe teljes ellátást, szállást és zsebpénzt kapnak.
A programba előzetes tájékoztatás, személyes beszélgetés, tréning és szolgáltatási díj befizetése után kerülhetnek be a résztvevők, akik számára a közvetítőcégek igyekeznek a leginkább testhezálló munkakört megtalálni. A résztvevők választhatnak: több pénzt invesztálnak (fektet be családjuk) még az indulás előtt, és tud így több zsebpénzt kézhez kapni a kiutazó, vagy a szervezőkre bízzák például a repülőjegy vásárlását is, és megelégszenek néhány száz dollárral kevesebb juttatással is.
Miért pont gyerektábor?
Amerikában nagy hagyománya van a gyerektáboroztatásnak, a különféle tematikus (cserkész, vallási, sport, művészeti stb. táborokba) jellemzően kéthetes turnusonként kerültnek meglehetősen borsos árért az amerikai gyerekek – igaz, van olyan szolgáltató is, amelynél például hátrányos helyzetű vagy sajátos nevelési igényű gyerekek táboroztatásába lehet bekapcsolódni. Évente több mint 10 millió gyerek vesz részt valamilyen táborban, őket több mint 10 000 tábor várja, melyek egy része családi tulajdonban van. Az ötlet egyébként még a 19. század végére nyúlik vissza, egy amerikai tanár, William Gunn az 1800-as évek végén gondolta úgy, jobbíthatná az iskolai nevelést azzal is, ha fiúiskolai tanulóinak nyári tábort szervezne. Ezzel indult útjára az amerikai tábori mozgalom.
A táborok ma már óriási területen, nagy gyerekszámra tervezve működnek, egyre több szolgáltatás érhető el bennük, amelyek megfelelő szinten tartásához folyamatosan munkaerőre van szükség. Az amerikai diákmunka így win-win-win szituáció: a táborok tulajdonosai megfizethető, energikus és eltökélt munkaerőt kapnak, a diákok nyelvtanulási lehetőséget, munkatapasztalatot szereznek, és a megkeresett pénzt akár arra is költhetik, hogy kihúzzanak mondjuk, egy New York-i utazást a bakancslistájukról, a közvetítőcég pedig természetesen szervezési feladatai elvégzéséért kap pénzt.
Hogy is megy ez?
Több szolgáltató weboldalát néztük át, és többekénél érdeklődtünk is: egyéni sajátosságok mindenütt vannak, de több a közös vonás, akár a szervezési folyamatot, akár a munkalehetőségeket nézzük. A szervezők a weboldalon érdeklődőkkel telefonon veszik fel a kapcsolatot, irodáikba invitálják őket (több cég elérhető nemcsak a budapesti, de más, megyeszékhelyi egyetemi kampuszokon is), ahol a képességeket, az angol nyelvtudást és az attitűdöt vizsgáló beszélgetésre lehet számítani. A beszélgetés, a jelentkező igényei és készségei alapján a közvetítőcégek kiajánlják a fiatalokat a különböző (amerikai, kanadai, de akár horvát) táborok szervezőinek, akik a különböző munkakörökre tudnak választani megfelelő munkaerőt.
A gyermektáborokban elérhető munkakörök két nagy csoportba oszthatók: tábori háttérmunkásnak (support staff) vagy gyerekfelügyelőnek (counselor) lehet jelentkezni. Előbbi csoportban konyhai, udvari, karbantartási feladatok, utóbbiban felügyelet, animáció vagy tematikus program nyújtása lehetséges.
Egy turnus jellemzően 9 hét, az amerikai vízum sajátosságai miatt ezen időszak után még 30 napos kinn tartózkodásra van mód. A legtöbben ilyenkor az Államokon belül utaznak, kihasználva a lehetőséget, de egyből is haza lehet jönni a szerződéses időtartam letelte után. Attól függően, hogy melyik céghez, milyen munkakörre, milyen konstrukcióban jelentkeztek a munkavállalók, 800 és 1800 dollár közötti összeget tudnak tisztán megkeresni a két hónapos kintlétük alatt.
Nem csak az anyagiak
Az összeg, figyelembe véve, hogy az étkezésre, szállásra nem költenek, nem is rossz, a legfőbb motiváció mégsem a pénz, hanem a munka melletti járulékos tényezők. A résztvevők a kulturális tapasztalatcserét, az angol nyelv gyakorlását, a szakmai tapasztalatszerzést emelik ki, sokan elmondják, hogy a későbbi munkakeresésnél is hatásos ütőkártya az önéletrajzban a kinn töltött idő.
„Rengeteg készségem és képességem fejlődött a táborban és a hotelben szerzett tapasztalataimnak köszönhetően. Hatalmas előny, hogy jól beszélek angolul, hogy nem ijedek meg az új helyzetektől, és könnyen be tudok illeszkedni bármilyen közösségbe. Szintén pluszpont az interjúkon, hogy sok tapasztalatom van különböző nemzetiségekkel, ami ebben az iparágban nagyon jól jön” – mondja egy, a Camp Leadersszel utazó diák.
A CCUSA munkatársa pedig azt emeli ki, hogy a későbbi munkavállaláskor is hatalmas előny lehet nemcsak a kint tökéletesített nyelvtudás, de az is, ha az önéletrajzába 3 hónapos amerikai gyakorlatot írhat be valaki: a munkaadó két azonos képességű jelölt közül szinte biztosan azt választja majd, aki külföldi tapasztalattal is rendelkezik.
Az itt szerzett önállóság pedig csaknem behozhatatlan előny. A szervezők arra törekednek, hogy összeszokott baráti társaságokat, párokat ne egy helyre közvetítsenek. A cél az, hogy a kinti munka alatt minél több új ismeretségre tegyenek szert a fiatalok, ez pedig kevésbé lehetséges, ha eleve kialakul egy-egy „magyar klikk” a táborban. Igaz, így is bőven lehet magyar fiatalokkal találkozni odakint. (Az egyedül utazástól ugyanakkor nem kell félni, a szervezők az általuk vásárolt jegyek esetében igyekeznek együtt foglalni több, azonos idősávban induló táborozó számára).
Kiket keresnek?
A táborok szervezői, és így a közvetítőcégek is energikus, rugalmas, dolgozni akaró és elhivatott fiatalokat keresnek, és nemcsak a tengerentúlon általánosan elfogadott szemlélet miatt. A tábori élet fegyelmet igényel, a napi munkaterhelés akár 9-10 óra is lehet, alkoholt fogyasztani, dohányozni nem lehet a táborok területén, a munka pedig felelősségteljes. Nemcsak, mert gyerekekre kell vigyázni, hanem azért is, mert a kinn dolgozók országaik nagykövetei is lesznek, nagyon erősen befolyásolják a magyarokról kialakult képet.
Sokféle készség, képesség érhet aranyat (a gyerekekkel foglalkozó fiatalok kamatoztathatják, ha értenek sporthoz, művészethez, zenéhez), a háttérben dolgozók szaktudásukat csillogtathatják meg, de mindenkinél fontos, hogy rendelkezzenek bizonyos szintű angol nyelvtudással, és akarjanak dolgozni. Angolul mindenképpen kell tudni, de nem elvárás a nagyon magas szint: bizonyos munkaköröket nem teljesen folyékony angol nyelvtudással is be lehet tölteni.
„A legfontosabb tulajdonság, amit keresünk egy jelöltben, az a pozitív hozzáállás és a barátságosság. Már a legelső interjún kiderül, hogy a jelölt ilyen személyiség-e, így nem lehet nagyon mellényúlni” – mondja a Camp Leaders egyik felvételiztetője.
