A tintahal fehérjéje mentheti meg a földet

Valószínűleg nem a bolygó megmentése az első, ami eszünkbe jut egy tintahal láttán, azonban a legfrissebb tanulmányok szerint nagyban hozzájárulhatnak a környezet védelméhez ezek az állatok.

Az EurekAlert beszámolója szerint a Pennsylvaniai Egyetem kutatói nem mindennapi felfedezést tettek. A tintahalak karjain található tapadókorongokban egy-egy olyan körkörös, tüskés, fogszerű szerv található, mely nemcsak a zsákmányszerzésben játszik szerepet, de a bennük található fehérje megoldást jelenthet a jelenleg fennálló műanyagszennyezésre is.

A tintahalak megoldása

A közelmúltban felfedezett fehérje olyan módon segíthet forradalmasítani az anyaggyártást, amire a műanyaggal nincs lehetőség. A tintahalból kinyert fehérjéből olyan, biológiailag lebomló anyagot lehet előállítani, amely többek között a textil- és gyógyszeriparba is változásokat hozhat. „A tintahalakból kinyert fehérje rengeteg területen felhasználható” – emeli ki Melik Demirel, az egyetem kutatója, majd hozzáteszi:

Kiváló alternatívát jelentene a műanyag számára, hiszen sokkal inkább környezetbarát.

Mivel az emberiség elég későn kapcsolt a műanyagszennyezés kérdésében, a kutatók elkezdték figyelni a természet reakcióit és megoldásait. „A természet számos olyan anyagot állít elő, mely kivételes mechanikai funkciókra képes, mint például a regenerálódás vagy a környezeti változások érzékelése. Ezek az anyagok olyan egyedi fizikai tulajdonságokkal rendelkeznek, melyek nem találhatóak meg a szintetikus polimerekben, például a műanyagban. Fontos, hogy ezek az anyagok fenntarthatóak, valamint képesek javítani a fizikai tulajdonságaikon” – magyarázza Demirel.

A fenntartható alternatívák keresésének középpontjában az óceánok állnak, hiszen itt a legnagyobb mértékű a műanyag-szennyezettség. A tintahalakban felfedezett fehérje (SRT) olyan anyagok alapját képezi, amelyek rugalmasak, tartósak, erősek, ez pedig az SRT jó regeneráló, hő- és elektromosságvezető képességének köszönhető. Ezek a tulajdonságok jellemzően a molekuláris elrendezések sokféleségének köszönhetők. Az SRT fehérje felépítésében hasonlít a vízhez vagy az olajhoz, azonban ebben az esetben a blokkok nem tudnak elkülönülni egymástól, hogy két különböző réteget alkossanak, így különböző, molekulaszintű alakzatok jönnek létre. A kialakult formák felelősek az anyag tulajdonságaiért, így kísérleteznek a tudósok azzal, hogy milyen SRT-alapú terméket milyen célokra lehet használni.

Meglepő helyről érkezhet a segítség
Meglepő helyről érkezhet a segítségFotó: Image Source RF/Justin Lewis / Getty Images Hungary

Több területen megoldást jelenthet

A textiliparban számos előnnyel járhat az SRT felhasználása, hiszen már azzal, hogy hordjuk a ruháinkat, rengeteg mikroműanyagot juttatunk a környezetbe. Az SRT segítségével olyan bevonatot hozhatunk létre, amely megakadályozza, hogy a hordás és a mosás során a műanyag kikerüljön a szövetből. Hasonló előnyöket jelenthet az SRT fehérje regeneráló funkciója, amely növelheti a különböző anyagok élettartamát.

Az sem kizárt, hogy többfajta SRT fehérje más vegyületekkel vagy technológiával történő összekapcsolása úgynevezett intelligens ruhákat eredményez, amelyek megvédhetnek minket a levegő különböző szennyeződéseitől, miközben az egészségünk a lehető legnagyobb biztonságban van. Az ilyen anyagok optikai tulajdonságai segítségével megjeleníthetővé válnának az egészségünkre vagy a környezetünkre vonatkozó legfontosabb információk. Az SRT-alapú, fotonikus eszközök fényt hoznak létre, érzékelnek, vagy befolyásolják az erősségét, épp ahogy a LED- vagy a különböző optikai kijelzők. „Ezzel a módszerrel nemcsak hordozható egészségügyi monitorok, hanem akár implantálható eszközök előállítására is lehetőség van” – állítja Demirel.

A tintahalnak nem esik bántódása

Az egyik legnagyobb előnye az SRT-alapú anyagoknak, hogy környezetkímélőek. Az SRT fehérje olcsón és könnyen előállítható, sőt a kutatók szerint ehhez nincs szükség még a tintahalak elfogására sem. „Nem akarjuk kimeríteni a természet tintahal-erőforrásait, ezért ezeket a fehérjéket genetikailag módosított baktériumokban állítjuk elő. A folyamat erjedésen alapul, és cukrot, vizet, valamint oxigént használunk a biopolimerek előállításához” – magyarázza a tudós.

Reméljük, hogy az SRT-alapú anyagok minél előbb elérhetővé válnak, hiszen a bolygónak minél gyorsabb megoldásra van szüksége, addig azonban még további fejlesztésekre van szükség. A kutatók jelenleg azon dolgoznak, hogy az anyag ipari gyártása lehetővé váljon.

Mustra