Szelíd, okos és cuki háziállat lehet a róka

Olvasási idő kb. 3 perc

Sarki rókák háziasításával kísérleteznek orosz kutatók a szibériai Citológiai és Genetikai Intézetben – erre figyeltek fel a Cornell Egyetem tudósai, akik az agresszivitásért és a szelíd viselkedésért felelős gének agyi területekre gyakorolt hatását vizsgálják.

Orosz kutatók a szibériai Novoszibirszkben 1959 óta foglalkoznak szelíd rókák tenyésztésével. A rókák 10 generáció után kezdték a kutyákra jellemző háziasított tulajdonságokat produkálni: ahogy haladtak előre az időben, egyre több róka lett egyre inkább barátságos az emberekkel írja a labroots.com.

Viszonylag rövid idő alatt igen jelentős viselkedésbeli változások történtek

– foglalja össze a lényeget Andrew Clark, a Cornell Egyetem Molekuláris Biológiai és Genetikai Tanszékének professzora.

A Cornell kutatói hasonló vizsgálatokat végeztek kutyákon is, ahol a szelíd állatokban az agy tanulásért és emlékezésért felelős részein találtak genetikai elváltozást. Most, a rókák prefrontális kérgéből vett minták alapján tulajdonképpen ugyanerre a következtetésre jutottak.

Az Andrew Clark és Xu Wang vezette kutatás azon agyi területeket is feltárta, amelyek megváltoztak a kiválasztódás során. A csapat a szociális interakcióért és az információfeldolgozásért felelős agyi területekre összpontosított: azt akarták látni, hogy az agyban lévő ingerületátvivő anyagok (neurotranszmitterek), a glutamin, a dopamin és a szerotonin milyen hatással vannak a viselkedésre.

Boldog róka a szelíd róka?

Clarknak az volt a feltételezése, hogy a boldogságérzetért felelős dopamin nagy szerepet játszik a szelídség kialakulásában. "A szelíd állatok olyanok, mintha örökké boldogok lennének. Annyira derűsnek és elégedettnek látszanak, hogy arra gondoltam, hogy ez a dopamin miatt van" - magyarázza. A professzor azonban, bármennyire is szeretett volna, nem talált ilyen összefüggést.

A róka az új kutya
A róka az új kutyaShutterstock

Valami más azonban eltérést mutatott a szelíd viselkedésű állatok esetében: a gének, amelyek két neurontípus, a szerotonerg és glutaminerg idegsejtek működésére vannak befolyással - így a tanulásban és a memória működésében töltenek be fontos szerepet -, jelentős eltérést mutattak a háziasabb generációk egyedeiben.

A domesztikáció során ráadásul olyan, az embrionális fejlődésben fontos szerepet játszó gének is módosultak, amelyek nagyban felelősek a fejlődő embrió későbbi külső megjelenéséért – ilyenek az arcvonások, a rövidebb orr, a kunkorodó farok vagy a lógó fül.

Darwin és más kutatók is megfigyelték, hogy az emberek hajlamosak ilyen külső jellegzetességek alapján dönteni, amikor háziasításra választanak az egyedek közül

– mondja Clark, aki hozzátette, több kutatásra van szükség ahhoz, hogy megértsék, mitől függ a szelídség kialakulása.

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek