Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A füvesítésnek – az esztétikai élmény mellett – van praktikus oldala is: a fű gondoskodik a megfelelő párologtatásról, megfogja a port, és baktériumölő hatással is rendelkezik.
Gyep vagy pázsit?
A köznyelvben szinonimák – mondja Komiszár Lajos kertészmérnök –, a valóságban azonban különbség van a gyep és a pázsit között. Előbbi durvább levelű fűfélékből és egyéb, alacsony termetű, nyírható növényből (pl. herefélék, cickafark) áll, míg utóbbi apróbb szálú, finom füvekből.
A gyep nem olyan szép smaragdzöld, de a kevesebb ápolást is jól tűri, a pázsit azonban még a taposást sem bírja, és folyamatosan nyírni kell.
Magvetés: mikor és hogyan?
Sokan maguk vetik el a magot, ez az olcsóbb, de macerásabb módszer. A helyes sorrend, hogy trágyázással már az előző évben felkészítjük a földet, vetés előtt pedig kiirtjuk a gyomot, majd átforgatjuk a talajt 16–20 centi mélyen, és gereblyézzük, lapogatjuk. Akinek nincs automata öntözőrendszere, az várjon, szeptember elején füvesítsen, akinek van, az akár nyáron is nekiveselkedhet, hiszen nem fog a frissen vetett fű kiszáradni. Legjobb persze, ha kora tavasszal telepítünk, a fűnek van ideje megerősödni nyárig.
Körülbelül 3–5 dkg fűmag jusson egy négyzetméterre, a kert távolabbi részeibe kevesebb is elég. Utolsó lépésként rostált földdel takarjuk le a frissen vetett magokat, vagy gereblyézzük át keresztben-hosszában, és verdessük be a gereblye fokával, majd lapogassuk, nehogy a madarak „rámenjenek”. Legkorábban 8–14 nap múlva már ki is nőhet.
Csak le kell teríteni
Akik nem gereblyével a kezükben születtek, ne keseredjenek el, mert van készen kapható fű is. Igaz, mélyebben kell a zsebbe nyúlni, de a gyepszőnyeg leterítésével megússzuk a magvetést, ráadásul gyönyörű, egybefüggő zöldterületet kapunk. Jó minőségű szőnyeg esetén akár három évig is gyönyörködhetünk a látványban.
Vigyázat: a kertészetek csak akkor vállalnak garanciát, ha nem hagyjuk kiszáradni frissen elterített füvünket. A vetéshez hasonlóan előkészített (elterített, lelapogatott) talajfelület szükséges, és ebben az esetben is a „van-e automata öntözőrendszer?” az időzítés kulcsa: ha rendelkezünk ilyennel, akár nyáron is füvesíthetünk, egyébként meg a március vagy a szeptember eleje a legalkalmasabb.
Öntözés – amikor beszürkül…
Négyzetméterenként kb. 15-20 liter vízzel öntözzünk, ez a mennyiség nagyjából 2-3 napig elég lehet, még ha nincs is csapadék. A fű egyébként jelzi, ha öntözni kell – például azzal, hogy beszürkül, és a lábnyom megmarad rajta.
A talaj nedvességtartalmához állított öntözőrendszer érzékeli, mikor szomjazik a föld. Ha a locsolást mi magunk végezzük, kora délelőtt vagy este álljunk neki, de ezek közé kisebb adagú, frissítő öntözést is beiktathatunk. Víkendházban nyilván nem tudunk mindennap locsolni, ekkor bízzunk az esőben, de ha elmarad az égi áldás, és megtehetjük, hetente azért nézzünk rá a gyepre. Víkendházasok emiatt inkább szárazságtűrő fűfajtát válasszanak!
Nyírás: centiről centire
A fű hosszának maximum csak a harmadától szabaduljunk meg egyszerre, inkább több fázisban nyírjunk. Ha 3-4 centinél többet vágunk, az addig magas fű a sok veszteség és fény miatt tönkremehet, ráadásul a túl alacsony nyírás megfosztja a füvet mikroklímájától, amely óvja a kiszáradástól.
A frissen terített gyepet 10 centis magasságnál vágjuk először, és ha lehet, ne géppel, hanem éles kiskaszával. Ekkor se vágjuk túl rövidre, mert a fű az alsó, nagyjából 2 centis részéből újul meg!
A nyírás elveszi a tápanyag egy részét, ezt készen kapható gyeptrágyákkal tudjuk pótolni.
Ha ez a cikk bejött, akkor ajánljuk figyelmedbe a következőket is:
Gyepszellőztetés, tápanyag-utánpótlás, öntözés, gyomtalanítás | Tavaszi kertrendezés: a gyep
Ha nem vagy hajlandó belenyugodni, hogy városunk olyan, amilyen, csapj fel gerillakertésznek | Légy te is gerillakertész!
Ha nem mindegy, hogy a fogkrémed fagyállóként is jól szuperál-e | Ökodívány
