Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A nők hormonrendszere nagy kilengésekkel működik, ami a hőháztartásukra is hatással van. Ezen felül a testük kevesebb izzadságot termel, amit csak később kezd kiválasztani, mint a férfiak szervezete. De nem elhanyagolhatóak a társadalmi egyenlőtlenségekből adódó okok sem.
A nyári hőhullámok szinte mindenkit megviselnek, mégis sok nő számol be arról, hogy a kánikulában jóval erősebb tüneteket tapasztal, mint a környezetében élő férfiak. A fokozott fáradtság, szédülés, az alvászavarok vagy az ingerlékenység mögött azonban nem csak a magas hőmérséklet áll. Úgy tűnik, a női szervezet nehezebben alkalmazkodik a tartós hőséghez.
Így hat a nőkre a kánikula
A különbség egyik legfontosabb oka a szervezet hőszabályozásában keresendő. A nők jellemzően később kezdenek izzadni, és kevesebb verejtéket termelnek, mint a férfiak. Mivel az izzadás a test egyik legfontosabb hűtési folyamata, a szervezet lassabban tud megszabadulni a felesleges hőtől, könnyebben túlmelegedhet, ami nagyobb terhelést jelent a szív- és érrendszer számára is.
A testfelépítés is szerepet játszik ebben. A nőknél átlagosan magasabb arányú a testzsír jelenléte, amely bizonyos mértékig hőszigetelő rétegként működik, vagyis a lehűlést ez is nehezíti – írja a bbc.com.
Markáns hormonális különbségek
A hormonok szintén jelentősen befolyásolják a hőérzetet. A menstruációs ciklus során folyamatosan változik az ösztrogén- és a progeszteronszint, ezek a hormonok pedig a szervezet hőszabályozására is hatással vannak. A menstruáció előtti időszakban megemelkedő progeszteronszint enyhén növeli a testhőmérsékletet, ezért ilyenkor a nyári forróság még megterhelőbb lehet.
A menstruáció kezdetén az ösztrogénszint lecsökken, így egyik funkciója, az erek tágulásának elősegítése is visszafogottabb, ami tovább nehezítheti a szervezet alkalmazkodását a hőséghez. Emellett a vérveszteséggel együtt vasat is veszít a szervezet. Az alacsony vasszint csökkentheti az oxigénszállítás hatékonyságát, ami fokozott fáradtságot, gyengeséget és szédülést okozhat, különösen a legmelegebb napokon.
A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
A perimenopauza (a menopauzát megelőző hormonális átmeneti időszak) és a menopauza idején a helyzet még nehezebb lehet. Az ösztrogénszint csökkenése miatt sok nő eleve hőhullámokkal és éjszakai izzadással küzd. Amikor ehhez kánikula is társul, a tünetek sokkal intenzívebbé válhatnak.
A gyakori felébredések miatt romlik az alvás minősége, ami nappal tovább fokozza a kimerültséget és a koncentrációs problémákat.
Ha mindez nem lenne elég, a várandósság is növeli a hőség okozta megterhelést. A jelentősen felgyorsult anyagcsere miatt a kismamák szervezete több hőt termel, miközben a szívnek és a keringési rendszernek is nagyobb munkát kell végeznie. A megnövekedett folyadékigény miatt a kiszáradás veszélye is nagyobb.
Persze az, hogy a nők nehezebben viselik a hőséget, nem csak a biológiának köszönhető. Mivel a háztartási teendők és a családtagok gondozása sokszor a nőkre hárul, kevésbé tudnak saját magukra figyelni a hőség idején.
Egyes kutatások alapján több nő hal meg a hőhullámok következtében. Ezt az adatot azonban torzítja, hogy a nők átlagosan tovább élnek, így nagyobb arányban tartoznak az idősebb korosztályba, amely különösen érzékeny a szélsőséges meleg egészségügyi hatásaira.
Kapcsolódó: a legutóbbi hőhullám halálozási statisztikái igen riasztó képet festenek.
