Az alvás kiemelt jelentőségű a test és az elme megfelelő működésében – ezért, ha nem alszunk eleget, annak mind mentális, mind fizikai értelemben súlyos következményei lehetnek. Az alváshiány hatásai egy kiadós alvással jellemzően korrigálhatók.
A testünk regenerációjához szükségünk van pihenésre, pontosabban alvásra, hiszen enélkül gyorsan összeomlana az egyébként hatékonyan működő rendszer. Ez az az időszak, amikor a szervezet olyan feladatokra tud koncentrálni, amelyekre aktív állapotban nincs idő. Az immunrendszer dolgozik, az agy „takarít” és rendszerez, majd a megfelelő mennyiségű pihenés után újra ellátja feladatait. De mi történik akkor, ha nem kapja meg a szükséges időt a regenerációra?
Mennyit kell aludni?
Hogy kinek mennyi alvásra van szüksége, az természetesen egyéni, de léteznek irányadó kategóriák, amelyeket érdemes figyelembe venni. Egy kisgyermek például sokkal többet alszik, mint egy idősebb ember, de bizonyos életkorokban a megfelelő alvásmennyiség elérése nem is olyan egyszerű.
Egy pár hónapos baba esetében az alvásigény akár 16 óra is lehet, de az életkor előrehaladtával ez fokozatosan csökken. Egy 1–2 éves kisgyermeknek még szüksége van napi 11–14 órára, egy iskoláskorúnak (6–12 év) azonban már 9–12 óra alvás is elegendő.
A tinédzserek esetében is tovább csökken az igény, annak ellenére, hogy gyakran képesek rendkívül sokat aludni. A szervezetük igénye azonban 8–10 óránál alakul ki, míg a felnőttek esetében a 7–9 óra az ajánlott alvásmennyiség. Természetesen ezeket az értékeket számos tényező befolyásolhatja, például egy betegség vagy egy késői program. Idősebb korban az alvásigény jellemzően 7–8 órára csökken.
Mi lehet a tartós alváshiány következménye?
Ha nem alszunk eleget, vagy nem alszunk jól, alváshiány alakul ki, amely a szervezet működésében is megmutatkozik.
Az alvás a cirkadián ritmusnak megfelelően a legpihentetőbb, ami azt jelenti, hogy jellemzően az éjszaka első felében – nagyjából este 10 és hajnali 2 között – a legmélyebb, legregenerálóbb az alvás.
A jó alvás azonban nemcsak azon múlik, mikor fekszünk le, hanem azon is, hogyan. A késő esti koffeinfogyasztás, a túlzott képernyőhasználat, a stressz vagy az ágyban végzett munka mind ronthatják az alvás minőségét. A tartósan rossz alvás pedig alvászavarokhoz vezethet, például horkoláshoz vagy akár alvási apnoéhoz.
Amennyiben az alváshiány tartósan fennáll, a következménye nem csupán fáradtság vagy koncentrációs nehézség. A krónikus kialvatlanság növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, emeli a stroke esélyét, és hozzájárulhat a magas vérnyomás, valamint a vesebetegségek kialakulásához. Emellett fokozza az anyagcsere-betegségek, például a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát is, és az elhízás esélye is nő.
Előfordulhat az is, hogy nem tartósan rossz az alvásunk, hanem teljesen kimarad. Ez gyorsabban és jelentősebben terheli meg a szervezetet, mint azt elsőre gondolnánk.
Mit tesz velünk az alvásmegvonás?
A kérdésre nem könnyű pontos választ adni, mivel ezt etikusan nehéz vizsgálni. Nem lenne problémamentes néhány napig nem hagyni aludni egy embert, ezért az adatokat gyakran korábbi esettanulmányokból és megfigyelésekből állítják össze a kutatók.
Az alváshiány már viszonylag hamar, 24 óra után is komolyabb tüneteket okozhat: koncentrációs nehézségek, ingerlékenység és fokozott szorongás jelenhet meg. 48 óra után azonban a helyzet jelentősen romlik.
Ekkorra már hallucinációk is jelentkezhetnek, paranoid gondolatok alakulhatnak ki, az érintett dezorientálttá válhat, sérül a tér- és időérzékelése. Ha az ébrenlét ennél is tovább tart, ezek a tünetek fokozódnak, és az alváshiány önmagában is pszichiátriai állapotokra emlékeztető tüneteket idézhet elő.
A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
A gyors mentális és fizikai hanyatlás szerencsére visszafordítható. A legtöbb érintett egy kiadós alvás után a tünetek jelentős enyhüléséről vagy akár teljes megszűnéséről számol be.
A tudományosan dokumentált leghosszabb alvásmegvonás körülbelül 11 napig tartott, ami azt mutatja, hogy tévhit, miszerint az alváshiány gyorsabban öl, mint a szomjúság. Ugyanakkor a kutatók hangsúlyozzák, hogy az egyéni reakciók jelentősen eltérhetnek.
Kapcsolódó: Fontos, hogy megfelelő időt töltsünk alvással, de sokszor hiába alszunk, mégis fáradtak vagyunk
