A Semmelweis Egyetem professzora szerint nem szükséges a kollagén direkt pótlása, azonban vannak olyan állapotok, amelyekben elő kell segíteni képződését szervezetünkben. De hogyan?
A Semmelweis Egyetem szakértője, prof. dr. Lakatos Péter szerint egészséges, változatos étrend mellett nincs szükség a kollagén külső pótlására. A szervezet ugyanis a bevitt fehérjékből, megfelelő C-vitamin-, cink- és rézbevitel mellett képes előállítani a szükséges kollagént – olvasható a Weborvoson.
A kollagén szerepe és csökkenése 30 év felett
A kollagén a szervezetben legnagyobb mennyiségben előforduló fehérje, ami mintegy „ragasztóként” működik.
„Elsődleges funkciója a bőr feszességének és rugalmasságának biztosítása, emellett nagyon fontos alkotóeleme a porcoknak, ízületeknek, kiemelt szerepe van a csontok, inak, szalagok és a bélfal épsége szempontjából, illetve befolyásolja a haj és a köröm erősségét is" – sorolja az egyetemi tanár.
A Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinika igazgatóhelyettese arra is kitér, hogy 30 éves kortól a kollagén termelés lassan – nők esetében a menopauza után pedig hirtelen – elkezd csökkenni. Ilyenkor felmerülhet a kérdés, hogy esetleg érdemes-e pótolni?
Miért nem szívódik fel a kollagén változatlan formában?
„Ha szájon át visszük be kollagénporok formájában, az nem fog kollagénként bekerülni a szervezetbe, mert az emésztőnedvek szétszedik a gyomor-bélrendszerben – mint minden más fehérjét is – aminosavakra. Az aminosavak ugyanis minden fehérje, így a kollagén építőkövei is” – szögezi le Lakatos Péter.
Hozzátette, hogy kiegyensúlyozott, változatos étrend esetén általában nincs szükség kollagén külső pótlására, ugyanakkor bizonyos élethelyzetekben – például a klimax idején vagy fokozott fizikai terhelésnél – indokolt lehet a kollagén képződéséhez szükséges tápanyagok bevitelének növelése.
Ám ahhoz, hogy ezekből a szervezet kollagént tudjon készíteni magának, három tényezőnek kell teljesülnie.
„Az első, hogy fehérjét kell bevinni, melynek kiváló forrásai a hal, a marha, a csirke, a csontleves, a kocsonya, illetőleg a növényi fehérjék, például a hüvelyesek. Másodszor elengedhetetlen a kollagén képződéshez a C-vitamin, ami legnagyobb mennyiségben a paprikában, a citrusfélékben, a bogyós gyümölcsökben és a savanyú káposztában található meg. Ezeken túl pedig a cink és a réz is szükséges, amelyeket pedig diófélékből, magvakból, illetve hüvelyesekből lehet fedezni. Tehát, ha ezeket fogyasztjuk, akkor a szervezet kollagén-szintetizáló, -gyártó képességét támogatjuk. Direkt kollagént hiába pótolunk, az nem fog kollagénként felszívódni” – hívja fel a figyelmet Lakatos Péter.
Ha érdekel, hogy a kollagén képződése miért csak hosszú távon érzékelhető, ajánljuk a Weborvos cikkét.
