Több mint 4,5 millió ember vizsgálata alapján meghatározták az ideális alvásmennyiséget, amellyel csökkenthető a demencia kockázata.
Az alváshiányt már régebben összefüggésbe hozták a demencia kialakulásának nagyobb kockázatával. Egy friss, nagyszabású kutatás most meghatározta az optimális alvásmennyiséget, amellyel csökkenthető a szellemi leépülés esélye.
Ennyit aludj, hogy kisebb legyen a demencia esélye
A kanadai York Egyetem kutatói 69 korábbi tanulmány adatait összesítették, amelyek összesen közel 4,5 millió ember adatait tartalmazták – ez az egyik legnagyobb ilyen elemzés a témában.
Az eredmények szerint a napi 7–8 óra éjszakai alvás jelenti az optimális tartományt a demencia kockázatának csökkentése szempontjából.
Ez egybevág az alvásmennyiségre vonatkozó általános ajánlásokkal. A kutatásból viszont az is kiderült, hogy mivel jár, ha valaki kiesik ebből a tartományból.
A napi 7 óránál kevesebb alvás 18 százalékkal növelheti a demencia kockázatát.
Ha valaki 8 óránál többet alszik naponta, az a tanulmány szerint 28 százalékkal emeli a szellemi hanyatlás rizikóját. Ez megerősíti a korábbi kutatásokat, amelyek szerint a túl sok alvás ugyanolyan káros lehet az egészségre, mint a túl kevés pihenés. Ha pedig konkrét iránymutatást keresünk, akkor a 7 és 8 óra közötti alvásmennyiség tűnik a legkedvezőbbnek.
A résztvevők rendkívül magas száma mellett a tanulmány másik figyelemre méltó jellemzője, hogy már 35 éves emberek is szerepeltek a vizsgálatokban. Ez jóval fiatalabb életkor, mint a legtöbb hasonló kutatás esetében. Mindegyik áttekintett vizsgálatban olyan résztvevők szerepeltek, akiknél nem diagnosztizáltak demenciát, de a szakemberek nyomon követték a betegség esetleges megjelenését.
A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy az eredmények összefüggéseket mutatnak, nem ok-okozati a kapcsolat. A sok alvás például nem feltétlenül kiváltó oka a betegségnek, lehetséges, hogy a már megjelent Alzheimer-kór egyik korai tünete.
Az ülés és a mozgáshiány is kockázatos
Az alvás csak az egyik tényező volt, amelyet a demenciával összefüggésben vizsgáltak a tudósok. A fizikai aktivitást és az ülve töltött időt is elemezték.
Kiderült, hogy a napi 8 óránál több ülés és a heti 150 percnél kevesebb testmozgás szintén jelentősen növeli a szellemi leépülés esélyét.
A kutatók szerint ennek az a magyarázata, hogy a rendszeres mozgás, a kevesebb ülve töltött idő, valamint a megfelelő minőségű és mennyiségű alvás együttesen támogatják az agy egészségét. Segítenek fenntartani az agy vérkeringését, hozzájárulnak az idegsejtekben felhalmozódó salakanyagok eltávolításához, valamint védik a szív- és érrendszert is, amely szorosan összefügg az agy működésével.
Jelenleg nincs gyógymód a demenciára, miközben a következő években várhatóan tovább nő a betegek száma. Ezért a legfontosabb a megelőzés. Becslések szerint akár az esetek fele elkerülhető lenne, ha odafigyelnénk a kockázatot növelő életmódbeli tényezőkre. Vagyis a hétköznapi szokásaink megváltoztatásával megvédhetjük az agy hosszú távú egészségét.
Az alváshiány nemcsak nyúzottsághoz vagy ingerültséghez vezet. Komoly betegségekhez is hozzájárulhat, és sokszor még csak nem is gyanakszunk rá. Összegyűjtöttük, milyen tünetek mögött állhat a tartósan rossz alvás.
