Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Az 1809-es győri csata a magyar történelem egyik legfájóbb pontja, ahol a hazai nemesi felkelők csúfos vereséget szenvedtek Napóleon modern hadseregétől. Ám a történelemkönyvek ritkán mesélnek arról, mi történt a harcok után. Augusztus végén a francia császár Győrben szállt meg, ahol a katonák hatalmas bulit csaptak a 40. születésnapja alkalmából. A legenda szerint a mulatság olyan zajosra sikerült, hogy a kialvatlan, dühös ünnepelt radikális bosszút állt: felkapott egy ágyúgolyót, és kidobta azt az ablakon. A golyó azóta is ott áll a győri ház falában – utánajártunk a történelem talán legbizarrabb születésnapi történetének.
A magyar történelemkönyvek lapjairól jól ismerjük 1809 zivataros tavaszát és nyarát, amikor a napóleoni háborúk szele közvetlenül elérte Magyarországot is. Amikor a francia csapatok átlépték a határt, József nádor május 9-én kelt parancsával Győrbe rendelte a dunántúli és a Duna-balparti kerületek nemesi felkelőit, hogy ott egyetlen hatalmas seregbe vonja össze őket. Az utolsó alkalommal hadba hívott nemesi felkelés – a híres inszurrekció – nemes tagjai büszkén és tettre készen gyülekeztek a városban, ám Napóleon császár mindent elsöprő hadigépezete megállíthatatlanul tört előre.
Így alakult a győri csata
Az 1809. június 14-én lezajlott győri csata a magyar nemesek számára végül valóságos katasztrófával és csúfos vereséggel végződött. A korszerűtlen fegyverzetű, komolyabb katonai tapasztalattal nem rendelkező nemesi sereg esélytelen volt a kor legzseniálisabb hadvezérének fegyelmezett katonáival szemben.
Napóleon így könnyűszerrel térdre kényszerítette a várost.
A történet legkülönösebb fejezete azonban nem a véres csatamezőn, hanem bő két hónappal később, a győri belváros utcáin íródott.
Az ablakon kirepülő ágyúgolyó
A fegyverropogás elültével a francia császár berendezkedett a kisalföldi bázison, és 1809. augusztus 31-én is Győrben hajtotta álomra a fejét. A látogatás időpontja azonban egyáltalán nem volt hétköznapi: az uralkodó éppen ekkor töltötte be a 40. életévét. Egy ekkora hadvezér kerek születésnapja pedig nem múlhatott el csendben. Az egész városban hatalmas, zajos és rendkívül sokáig tartó mulatság vette kezdetét, a katonák önfeledten ünnepelték a császárt az utcákon.
A bajok ott kezdődtek, hogy maga az ünnepelt, a feszített hadjáratokban végletesen elfáradt Napóleon egyáltalán nem értékelte a fülledt éjszakai ricsajt. Aludni szeretett volna, ám a fülsiketítő éneklés, a tivornyázás és a szüntelen hangoskodás miatt képtelen volt lehunyni a szemét.
A sértett és kialvatlan császárnál végül elszakadt a cérna: hirtelen felindulásból dühében megragadott egy ágyúgolyót, és mint egy profi súlylökő, egyszerűen kidobta azt a szálláshelye ablakán. Csodák csodájára a nehéz vasgolyó senkit sem talált el a tömegben, hanem átszáguldva az utca felett, és kísérteties pontossággal beleállt a Napóleon-házzal szembeni Probst-ház falába.
A bosszú nyomai
Bár a történetet az utókor hajlamos a színes városi legendák számlájára írni, a dühös császár tettének fizikai bizonyítéka a mai napig kézzelfogható Győr történelmi belvárosában, a Király utcában található az az épület, ahol az uralkodó lakott, az ezzel pontosan szemben lévő ház falában pedig a mai napig ott díszeleg az a bizonyos ágyúgolyó.
A győriek ahelyett, hogy haraggal emlékeztek volna a francia megszállásra vagy az ijesztő dühkitörésre, inkább körbevakolták és megőrizték a falba fúródott lövedéket, amely ma a város egyik legnépszerűbb és legbizarrabb turistalátványossága. Így lett a kialvatlan francia császár éjszakai dührohamából Győr legizgalmasabb történelmi emléke.
Kapcsolódó: nem Napóleon volt az egyetlen, aki hadvezérből lett uralkodó.
