Hiába érkezett meg a nyugdíj a bankszámlára, bizonyos esetekben utólag vissza kell fizetni. Ez akkor fordulhat elő, ha kiderül, hogy az érintett nem volt jogosult az ellátásra, vagy csak kisebb összeg járt volna neki.
A Blikk Rúzs cikke alapján mutatjuk, mire kell figyelni.
A jogalap nélkül felvett támogatást vissza kell fizetni
Sokan úgy gondolják, ha a nyugdíj már a számlán van, azzal szabadon rendelkezhetnek. Azonban, ha utóbb kiderül, hogy az érintett az adott időszakra nem, vagy nem akkora összegben volt jogosult az ellátásra, az jogalap nélkül felvett támogatásnak minősül, így vissza kell fizetni.
Ilyen helyzet több okból is előállhat
Előfordulhat, hogy egy korábbi döntést később módosítanak, és a végleges határozat már kisebb összeget állapít meg. Gondot okozhat a nyugdíjelőleg is, ugyanis ha a hatóság előleget folyósít, de a végleges nyugdíj alacsonyabb lesz, a különbözetet is vissza kell utalni. Ha pedig a kérelmet végül elutasítják, az addig kapott előleg egészét követelhetik.
Visszafizetéshez vezethet az is, ha valaki ugyanarra az időszakra többféle ellátást kap, miközben a szabályok szerint ezek közül csak az egyik járna.
Milyen nyugdíjak vannak ma Magyarországon?
A társadalombiztosítási nyugellátások két nagy csoportra oszthatók: saját jogú és hozzátartozói ellátásokra.
Saját jogú nyugellátás az öregségi nyugdíj.
Hozzátartozói nyugellátások közé tartozik:
– az özvegyi nyugdíj,
– az árvaellátás,
– a szülői nyugdíj,
– a baleseti hozzátartozói nyugellátások,
– az özvegyi járadék.
Fontos különbség van a jóhiszemű és a felróható pénzfelvétel között
Ha valaki jogalap nélkül vett fel nyugdíjat, főszabály szerint a felvételtől számított 90 napon belül írásban kötelezhetik a pénz visszafizetésére. Ez akkor is előfordulhat, ha az érintett nem szándékosan hibázott, hanem csak utólag derül ki, hogy az ellátás nem, vagy nem akkora összegben járt volna neki.
A 90 nap letelte után már szűkebb a hatóság mozgástere. Ekkor a jogalap nélkül felvett nyugdíjat csak attól lehet visszakövetelni, akinek a felvétel felróható. Ilyen lehet például, ha az érintett nem jelentett be egy lényeges változást, valótlan adatot közölt, vagy a körülmények alapján tudnia kellett volna, hogy az adott összeg nem illeti meg.
Vagyis nem minden később feltárt hiba vezet automatikusan visszafizetéshez. A mulasztás, a hibás adatközlés vagy a nyilvánvalóan jogosulatlan összeg felvétele viszont később is komoly következménnyel járhat.
Kapcsolódó cikkünkben a nők kedvezményes nyugdíjáról olvashatsz, a Nők 40 kapcsán.
