Ha a megszokottnál érzékenyebben reagálsz a keserű ízekre, nem biztos, hogy válogatós vagy. Lehet, hogy egy genetikai adottság áll a háttérben, ami két betegség kockázatát is növeli.
Ha viszolygást érzel a grapefruit, a kelbimbó, a brokkoli vagy a torma keserű ízétől, akkor lehet, hogy te is „szuperízlelő” vagy. Ez nem olyan ritkaság, minden negyedik ember rendelkezik azzal a genetikai kóddal, amely ezt az érzékenységet kiváltja. A tudósok most rájöttek, hogy ez a jellemző negatív egészségügyi következményekkel is járhat, például krónikus vesebetegséggel és bipoláris zavarral.
Ettől függ, hogy ki nem állhatod-e a keserű ízt
Az emberi DNS fontos része a TAS2R nevű géncsalád, amely a keserű ízek felismeréséért felel. Egy olyan fehérjét termel, amely ízreceptorként működik a nyelven. A keserűség érzékelése azért nagyon fontos evolúciós szempontból, mert néhány ilyen élelmiszer mérgező lehet, így az efféle ételek elkerülése életmentő lehet.
De nem mindenkinek van ugyanolyan változata a TAS2R génekből, az adott variánstól függően három szint létezik a keserű íz érzékelésében:
- normál esetben gond nélkül felismerjük a keserű ízt, és ez nem okoz túlzott kellemetlenséget;
- egyeseknél azonban jóval gyengébb lehet ez a képesség, ami miatt egyáltalán nem, vagy csak korlátozottan tapasztalják meg a keserűt ízt;
- végül léteznek a „szuperízlelők”, az emberek 20-25 százaléka, akiknek az átlagnál több ízlelőbimbója van, emiatt különösen érzékenyek a keserű ízhatást kiváltó vegyi anyagokra, és kerülik az ilyeneket tartalmazó élelmiszereket.
Vesebetegséggel is járhat a speciális ízlelés
Az ausztráliai Queenslandi Egyetem kutatói friss tanulmányukban érdekes összefüggéseket tártak fel:
a keserű ízre érzékeny „szuperízlelők” között nagyobb az esélye bizonyos egészségügyi problémáknak.
A tudósok több mint 445 ezer, 37 és 73 év között ember adatát elemezték az angol Biobankból – a világ egyik legnagyobb genetikai adatbázisából –, valamint áttekintettek korábbi tanulmányokat, amelyek összesen 162 ezer személyre terjedtek ki.
A legerősebb összefüggést a bipoláris zavarral találták: a keserű ízre különösen érzékeny embereknél 10 százalékkal magasabb ennek a betegségnek az esélye. A második legerősebb kapcsolatot a rossz vesefunkciókkal fedezték fel. A tanulmány szerint az ilyen génváltozattal rendelkezők kevesebb tormát, grapefruitot és alkoholt fogyasztanak, nagyobb arányban tartózkodnak a dohányzástól, és inkább az uborkát, a dinnyét és a teát kedvelik.
Azt is megállapították, hogy érzékenyebbek a sós ízekre, emiatt kevésbé jellemző rájuk, hogy extra sót adjanak az ételekhez, hiszen számukra már eleve elég sósak a fogások. Ez jó hír, viszont
érdekes módon kedvelik a közepesen sós ételeket, emiatt összességében több sót fogyasztanak, ami hosszú távon hatással lehet a vesefunkciókra.
Egyelőre nincs egyértelmű magyarázat erre a szokásra, de a kutatók úgy vélik, hogy így enyhíthetik egyes ételek keserűségét, ami másoknak talán fel sem tűnik. Az viszont egyértelmű előny, derült ki a tanulmányból, hogy a szuperízlelőknél kisebb a bélgyulladás valószínűsége, és egészségesebb a bélmikrobiomjuk. Ez minden bizonnyal a sajátos étrendjükkel függ össze.
Nem csak a gének számítanak
Bár a génjeink fontos szerepet játszanak abban, hogy érzékeljük a keserű ízeket, nem ez az egyetlen tényező. Lényeges például az életkor, a kutatások szerint a gyerekek általában érzékenyebbek a keserű ételekre, mint a felnőttek – még ugyanolyan genetikai adottságok esetén is.
A nem is számít, a nők érzékenyebbek a keserű ízekre, mint a férfiak, ez a különbség hormonális változások idején, különösen a várandósság alatt, fokozódhat. Mindemellett az étkezési szokások is befolyásolhatják az ízérzékelést: akik rendszeresen fogyasztanak keserű ételeket, toleránsabbak lehetnek a sokak által került ízzel szemben.
Ha kíváncsi vagy arra, hogyan változtatta meg az étkezést a világháború, ezt a cikkünket ajánljuk.
