Hatalmas területen ég a szemét, elhúzódó oltásra készülnek a tűzoltók

Nagy füsttel égő hulladékhalom
Olvasási idő kb. 3 perc

Mintegy 400 négyzetméteren ég egy hulladéklerakó Nagykanizsánál, a 61-es főút mellett. Több környékbeli város tűzoltói is a helyszínre vonultak, ám a katasztrófavédelem tájékoztatása szerint elhúzódó oltásra kell számítani.

Miről van szó?

  • Kigyulladt Nagykanizsánál, a 61-es főút mellett a hulladéklerakó.
  • A nagykanizsai, a letenyei, a zalakarosi és a pacsai hivatásos tűzoltók is a helyszínre vonultak.
  • A katasztrófavédelem szerint elhúzódó oltási munkálatokra kell számítani.
  • A hulladék égésekor rengeteg szennyező anyag kerül a levegőbe: szén-monoxid, szén-dioxid, nitrogén-oxidok, kén-dioxid, metán, hidrogén-klorid, szálló por, sőt akár bizonyos fémek is.

Elhúzódó oltási munkálatokra kell számítani – közölte a katasztrófavédelem a Magyar Távirati Irodával, miután kigyulladt Nagykanizsánál egy hulladéklerakó.

Nehezen fékezik meg a lángokat Nagykanizsánál

A szeméttelep a 61-es főút mellett, a bagolai városrészben található, mintegy 400 négyzetméteren ég a hulladék. A nagykanizsai tűzoltók mellett letenyei, zalakarosi és pacsai tűzoltók is már a helyszínre érkeztek, és

Idézőjel ikon

összesen öt habsugárral próbálájk megfékezni a lángokat.

Az oltást a nagykanizsai, a zalaegerszegi és a nagyatádi vízszállítók is segítik, és egy munkagép is a helyszínre érkezett. A lángok megfékezését a Zala vármegyei katasztrófavédelmi műveleti szolgálat irányítja. A katasztrófavédelem tájékoztatása szerint mobil laborral folyamatos méréseket végeznek a helyszínen.

Nagy füsttel égő szeméthalom, háttérben szélerőművekkel
A hulladéktüzek során rengeteg káros anyag jut a levegőbe
Fotó: Savany / Getty Images

Ezért nagy baj, ha kigyullad a szemét

A hulladék égése során sokkal több káros anyag kerül a levegőbe, mint mondjuk egy erdőtűz esetén. Az atlatszo.hu összeállításából kiderül, a lángoló szemétből szén-monoxid, szén-dioxid, nitrogén-oxidok, kén-dioxid, metán, hidrogén-klorid, szálló por, sőt bizonyos fémek, például ólom, higany és arzén is a légtérbe jut. Ezek közül talán a szálló por a legveszélyesebb, méghozzá a 10 mikronnál kisebb szemcsék. Ezek ugyanis nem akadnak fönn az orrban és a szájban, hanem könnyen lejuthatnak a tüdőbe is.

Különféle légúti megbetegedéseket, a többi között asztmát vagy krónikus légcsőhurutot okozhatnak.

Emellett szív- és érrendszeri megbetegedések kiváltói is lehetnek. Ráadásul az égő szemétből rákkeltő anyagok is kerülhetnek a levegőbe.

Egy kutatásból, amely 79 nagyobb méretű, 2018-as hulladéktűz hatását vizsgálta, kiderült: a kigyulladt lengyelországi szeméttelepekből annyi metán jutott a levegőbe, mint amennyi a teljes lengyel vegyipar egész éves kibocsátása, a szén-dioxid-kibocsátás pedig a Mátrai Erőmű teljes éves kibocsátásával is felvette a versenyt. PM10-es szálló porból annyi került a légtérbe a 79 tűzeset hatására, mint Berlin és agglomerációjának éves közlekedési porszennyezése.

A szemét akkor is veszélyes lehet, ha az otthonod körül halmozódik föl – ahogy arra nemrég a katasztrófavédelem is figyelmeztetett.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?