Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ha utaztál már repülőn, a saját bőrödön is tapasztalhattad, hogy a fedélzeten kimondottan hideg van. Bár a legtöbb utas erre kellemetlenségként tekint, az alacsony hőmérséklet valójában fontos biztonsági szerepet tölt be.
A repülés egy speciális közlekedési forma, amely számos kockázattal jár, ezért megvannak a maga szabályai. Ez egyebek mellett a fedélzeti hőmérsékletet is befolyásolja.
Ezért van hideg a repülőn
A repülőn általában rendkívül alacsony a pártartalom. Miközben beltéri körülmények között 40-60 százalék közötti értékhez vagyunk hozzászokva, a fedélzeten jellemzően 20 százalék körül mozog, így meglehetősen száraz a levegő, ami az utasok komfortérzetére is kihat.
Az alacsony páratartalom miatt a levegőt hűvösebbnek érzékelheted, mint amilyen valójában.
Az utastérben tapasztalható hideg azzal is magyarázható, hogy a repülőgépek olyan magasságban repülnek, ahol a külső hőmérséklet -57 Celsius-fokra is lecsökkenhet. A fedélzeten a hőfokot úgy állítják be, hogy az a 21-24 fokos tartományba essen, ami nem tűnik vészesen alacsonynak, ám amikor az utasok hosszú időt töltenek egy helyben ülve, ezt sokkal hűvösebbnek érzékelhetik, mint otthoni körülmények között.
A légitársaságok azért is részesítik előnyben a hidegebb levegőt, mert réteges öltözködéssel még mindig könnyebben ellensúlyozható ahhoz képest, mintha az utasoknak folyamatosan a meleggel kéne küzdeniük.
Biztonsági okai is vannak
Az alacsonyabb hőmérséklet egészségügyi okokra is visszavezethető. A nagy magasságban az utastér levegőjének oxigénszintje alacsonyabb, mint amit a talajszinten járva megszokhattunk. A magasabb hőmérséklettel kombinálva ez növeli az ájulással járó hipoxia esélyét.
A hűvösebb levegő segít csökkenteni a szervezet oxigénigényét, ezáltal mérsékelve a hipoxia kockázatát.
Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a repülő zárt közegében könnyebb elkapni a fertőzéseket. A hideg levegőt forgató légkeringető rendszerek azonban szűrővel is el vannak látva, a ami gátat szabhat az egészségügyi kockázatot képviselő mikroorganizmusok terjedésének.
Nem elhanyagolhatók a kényelmi szempontok sem. Az ember test hőt termel, ami a fedélzeten, ahol sok utas van összezárva, számottevő tényező lehet, így a légkondicionáló berendezéseket gyakran alacsonyabb hőfokra állítják. Ez
minimalizálja a túlmelegedés kockázatát a hosszú repülőutak során.
A hűs levegő további előnye, hogy csökkenti a fáradtságot és fokozza az éberséget, ami kapóra jöhet egy esetleges vészhelyzet során, amikor kulcsfontosságú, hogy az utasok maradéktalanul betartsák a szabályokat és végrehajtsák az előírt lépéseket.
A műszerek szempontjából is lényeges
A repülésirányító rendszerek és a pilótafülke műszerei alacsonyabb hőmérsékleten működnek a legmegbízhatóbban. Ha túl meleg lenne a gépen, az akár rendszerhibát is okozhatna, ami súlyos biztonsági kockázatot képvisel. A hűvösebb hőmérséklet fenntartása tehát
a repülőgép berendezéseinek zökkenőmentes működését is támogatja.
A repülőterekre is jellemző
A repülőtereken szintén rengeteg ember zsúfolódik össze, akik testhőjükkel tovább melegítik a számos üvegfelület miatt egyébként is könnyen felforrósodó belső tereket. Ezt az üzemeltetők úgy próbálják ellensúlyozni, hogy alacsonyabbra állítják a hőmérsékletet.
A legtöbb repülőtér HVAC-rendszereket is használ, amelyek segítenek megtisztítani a levegőt – nemcsak az utasok egészségét fenyegető vírusoktól és baktériumoktól, hanem a repülőkből származó káros gázoktól is.
Ha megcsap a hideg, amikor a járatodhoz közeledsz, az sem a véletlen műve. Az utashidakat és a repülőket biztonsági és műszaki okokból hűvösen kell tartani, ezért gyakran nagy méretű légkondicionáló egységekhez csatlakoztatnak a gépekhez.
Kapcsolódó: Tudtad, hogy a világ egyik legveszélyesebb repülőtere Európában van?
