Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A vizsgálatok alapján a szaglás érzékenységének csökkenése és elvesztése jóval azelőtt jelezheti az Alzheimer-kór jelenlétét a szervezetben, mielőtt a komolyabb, memóriát is érintő problémák megjelennének.
A szaglás gyengülése sokszor csak apró kellemetlenségnek tűnik: kevésbé érezzük az étel illatát, elmaradnak a megszokott szagok, vagy nehezebben ismerünk fel bizonyos aromákat. Egy friss kutatás azonban arra utal, hogy ez a jelenség sokkal többet jelenthet egyszerű érzékszervi változásnál – akár az Alzheimer-kór egyik legkorábbi, még a memóriazavarok előtt jelentkező figyelmeztető jele is lehet.
Az Alzheimer-kór előjele is lehet a szaglás változása
A DZNE és a Ludwig-Maximilians-Universität München (LMU) kutatói most azt vizsgálták, mi állhat a háttérben. A Nature Communications folyóiratban megjelent eredményeik szerint a magyarázat az agy saját immunrendszerében keresendő.
Az agyban található mikroglia nevű immunsejtek ugyanis tévesen kezdhetik el lebontani azokat az idegi kapcsolatokat, amelyek a szaglás működéséhez elengedhetetlenek.
A szaglás nem csak az orrban dől el. Az illatokról érkező jelek egy úgynevezett szaglóhagymába futnak be, amely az agy elejében található, és ezeket az információkat dolgozza fel. Innen hosszabb idegrostok vezetnek más agyterületek felé is – írja a ScienceDaily.
A kutatók szerint Alzheimer-kór esetén már nagyon korán megváltozik ezeknek az idegrostoknak a működése. Ez a változás olyan jelzést küldhet az agy immunsejtjeinek, mintha az adott idegi kapcsolatok hibásak lennének vagy feleslegessé váltak volna. A mikroglia pedig ennek hatására „eltakarítja” ezeket a kapcsolatokat, ami végül a szaglás romlásához vezethet.
Téves információ, mely a megoldást jelentheti a problémára
A folyamat mögött egy meglepő biológiai jelenség is áll. Normál esetben egy bizonyos zsírmolekula, a foszfatidilszerin, az idegsejtek membránjának belső oldalán helyezkedik el. A kutatások azonban azt mutatták, hogy Alzheimer-kórhoz köthető állapotokban ez a molekula a sejt külső felszínére kerül. Ez azért lényeges, mert az agy immunsejtjei ezt egyértelmű jelzésként értelmezik: a sejteket vagy kapcsolatokat el kell távolítani.
A tudósok szerint ez a jelenség összefügghet azzal, hogy az érintett idegsejtek túlműködnek vagy szabálytalanul viselkednek. Ez a „túlzott aktivitás” mintegy hibás riasztást küld az immunrendszer felé, amely ennek hatására beavatkozik, és elkezdi lebontani a kapcsolatokat.
A kutatás eredményeit nem csak állatkísérletek támasztják alá. A vizsgálatokban Alzheimer-szerű tüneteket mutató egerek mellett elhunyt betegek agyszövetét is elemezték, valamint élő pácienseknél végzett PET-vizsgálatok eredményeit is felhasználták. Ezek az adatok mind ugyanabba az irányba mutattak: a szaglással kapcsolatos idegi hálózatok már a betegség korai szakaszában sérülhetnek.
Ez azért különösen fontos, mert az Alzheimer-kór kezelésében az időzítés kulcsfontosságú. A legújabb terápiák akkor működnek a legjobban, ha még a súlyos tünetek megjelenése előtt alkalmazzák őket. Ha pedig a szaglás romlása valóban ilyen korai jelzés lehet, az akár azt is jelentheti, hogy a jövőben egyszerűbb és gyorsabb mód nyílhat a veszélyeztetett emberek azonosítására, még azelőtt, hogy a memóriazavarok egyértelműen jelentkeznének.
Kapcsolódó: Létezik egy betegség, amely a négyszeresére emelheti az Alzheimer-kór kockázatát.
