Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ismerős a helyzet? Mindent megteszel az egészségedért: kerülöd a gyorsételeket, figyelsz a rostbevitelre, tisztán étkezel, a hasad mégis estére úgy feszül, mint egy lufi. A kellemetlen, feszítő érzés az egyik leggyakoribb emésztőrendszeri panasz, amivel nap mint nap küzdünk. A szakemberek szerint azonban egyáltalán nem biztos, hogy a legutóbbi étkezésed a hibás: a háttérben sokszor egészen más, rejtett folyamatok állnak.
A puffadás sokszor valóban csak átmeneti kellemetlenség, amit egy nehezebb fogás vagy a rohanó életmód miatti kapkodó evés vált ki. Ha viszont a probléma rendszeresen visszatér, vagy tartósan keseríti meg a mindennapjaidat, nem érdemes annyival elintézned, hogy „biztos a babot nem bírom”. Különböző emésztőrendszeri betegségek és működési zavarok is megbújhatnak a tünetek mögött, a szakszerű segítség helyetti öndiagnózis és a feleslegesen szigorú megszorítások pedig gyakran többet ártanak, mint használnak.
A rejtélyes puffadások jelentős részéért a bélmikrobiótánk – közismertebb nevén a bélflóránk – egyensúlyának felborulása, az úgynevezett diszbiózis a felelős. A bélrendszerünkben élő baktériumok, gombák és vírusok milliárdjai egy elképesztően összetett, egyedi ökoszisztémát alkotnak. Bár a tudomány a mai napig keresi a választ arra, hogy pontosan milyen a mindenki számára tökéletes bélflóra,
azt már tudjuk, mi képes romba dönteni ezt a rendszert.
Egy korábbi, makacs bélfertőzés, a tartósan szedett savcsökkentők, egy erősebb antibiotikum-kúra, vagy akár olyan anyagcsere-betegségek, mint a cukorbetegség, mind-mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a jótékony baktériumok háttérbe szoruljanak, a gázképződésért felelős törzsek pedig átvegyék az uralmat.
Rossz helyen lévő baktériumok: mi az a SIBO és IMO?
Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ – Prima Medica belgyógyász-gasztroenterológusa arra figyelmeztet, hogy a kivizsgálás során első lépésként mindig a szervi eltéréseket kell kizárni. Ha szervi elváltozás nincs, a háttérben meghúzódó diszbiózis pontos feltérképezésére az orvosok gyakran úgynevezett laktulóz kilégzési tesztet alkalmaznak. Ez a fájdalommentes vizsgálat a kilélegzett levegő hidrogén- és metántartalmát méri, és két nagyon fontos, puffadást okozó állapotot képes azonosítani:
- SIBO (Kontaminált vékonybél-szindróma): Ilyenkor normális esetben a vastagbélben tanyázó baktériumok valamiért felvándorolnak és elszaporodnak a vékonybélben. Ez a kellemetlen gázképződés mellett hasi fájdalmat, felszívódási zavarokat, de akár tartós vitamin- és vashiányt is okozhat.
- IMO (Metántermelő mikroorganizmusok túlszaporodása): Ebben az esetben a gázképződésért felelős mikrobák száma ugrik meg drasztikusan, amire a makacs puffadás mellett a kifejezetten lassú bélműködés és a székrekedés hívhatja fel a figyelmet.
Miért nem elég egy egyszerű diéta?
Sokan elkövetik azt a hibát, hogy a neten olvasott tippek alapján azonnal lecsapnak az úgynevezett alacsony FODMAP-étrendre (ami bizonyos szénhidrátok és cukrok megvonásán alapul). Bár ez a diéta átmenetileg valóban enyhítheti a lufi-érzést, hosszabb távon, szakember felügyelete nélkül alkalmazva súlyos tápanyaghiányhoz és a bélflóra további szegényedéséhez vezethet.
Ha a tesztek SIBO-t vagy IMO-t igazolnak, a megoldás összetettebb egy sima étrendváltásnál. Az orvosok ilyenkor célzott antibiotikumos kezeléssel szorítják vissza a rossz helyen lévő baktériumokat, amit pre- és probiotikumok, valamint személyre szabott diéta követ.
A legfontosabb lépés viszont a kiváltó ok – legyen az egy korábbi hasi műtét, bélmotilitási zavar vagy cukorbetegség – kezelése, hiszen a gyökérok megszüntetése nélkül a kínzó puffadás a kezelés után hamar vissza fog térni.
Ne kísérletezz hát vakon a konyhában: A Weborvos szakértői cikke szerint, ha a panaszok állandósulnak, a diétás megszorítások helyett a célzott kivizsgálás hozza el a valódi megkönnyebbülést.
