A kézszorítás ereje nem csupán a fizikai állapotunkról árulkodik, több kutatás szerint összefüggésbe hozható a későbbi kognitív hanyatlással és a demencia kockázatával.
Ha idősebb korban úgy érzed, egyre nehezebben tudsz kinyitni egy befőttesüveget, az valószínűleg nem alaptalan. Az izomerő csökkenése az öregedés természetes velejárója. A kéz gyengülő szorítóereje azonban nem csak a befőttesüvegnél okoz problémát, az agy állapotáról is árulkodik, és az időskori demencia jele lehet.
Ha gyenge a szorításod, nagyobb az esélyed a demenciára
A kéz szorítóerejének mérése az egyik legegyszerűbb és legolcsóbb módszer, amely a későbbi szellemi hanyatlást jelezheti, az összefüggést több tanulmány is megerősítette.
Az ausztrál Edith Cowan Egyetem kutatói több mint ezer, átlagosan 75 éves nő adatait elemezték, és megállapították:
akinek gyengébb volt a markolási ereje, annál a későbbiekben kétszer olyan nagy volt a demencia kialakulásának valószínűsége.
A szorítóerő mellett a vizsgálatban úgynevezett TUG-tesztet is végeztek, amely során a résztvevők felálltak egy székről, három métert sétáltak, megfordultak, majd visszaültek. Akik lassabban teljesítették a feladatot, azoknál szintén kétszeres volt a demencia kialakulásának kockázata a leggyorsabbakhoz képest.
A jelenség nem csak az idősebb korosztályt érinti. Egy másik, nagyszabású tanulmányban több mint 190 ezer, átlagosan 56 éves embert vizsgáltak legalább 10 éves utánkövetéssel. Az eredmények szerint a középkorban mért gyengébb kézi szorítóerő a problémamegoldás, a memória és a logikus gondolkodás későbbi romlásával, valamint a demencia kialakulásával függött össze.
Élesebb az elméd, ha rendszeresen mozogsz
A markolás ereje általában 50 éves kor körül kezd csökkeni, de akár már a negyvenes évek végén is bekövetkezhet. Ahogy öregszünk, az izomszövet fokozatosan zsírszövetté alakul, a szorítóerő azt mutatja, hol tart ez a folyamat. Ez az oka annak is, hogy idősebb korban a gyaloglás is lassabbá válik.
A fizikai egészség összefügg a szellemi frissességgel: akik naponta legalább 10 percet aktívan töltenek, mentálisan jobb állapotban vannak, mint akik kevesebbet mozognak. A kapcsolatot két elmélettel magyarázzák.
Az egyik szerint a fizikailag aktív emberek szív- és érrendszere jobb állapotban van, a szív hatékonyabban pumpálja a vért, ami optimális vérellátást biztosít az agynak is.
A másik teória az oxigénellátáshoz kapcsolódik. Testmozgás közben több oxigént veszünk fel, az agy szövete pedig rendkívül érzékeny erre a pozitív hatásra. A több oxigén segíti élesen tartani az elmét, és ennek az ellenkezője is igaz: ha a vér- és oxigénellátás romlik, az agyszövet nemcsak zsugorodik, hanem egyes részei elhalnak, különösen a memóriáért felelős területeken.
Így javíthatod a kezed szorítóerejét
A jó hír az, hogy egyszerű gyakorlatokkal javítható a szorítás ereje, a fizikai állapot, és ennek köszönhetően a szellemi leépülés ellen is fel lehet venni a harcot.
Az egyik hatékony módszer a könnyű súlyokkal vagy gumiszalagokkal végzett erőnléti edzés kombinálása napi legalább 10 perc aerob mozgással. A hangsúly nem az intenzitáson és a nagy súlyokon van, hanem a rendszerességen.
A másik bevált gyakorlat egy stresszlabda vagy más, megfelelő ellenállást jelentő labda rendszeres szorítása. A squashlabda ideális ehhez, a teniszlabda nem jó, ha pedig túl puha az adott tárgy, nem lesz hatása a feladatnak. Nincs előírt számú sorozat, de érdemes mindennap vagy akár naponta kétszer megismételni a gyakorlatot.
Létezik egy könnyen kivitelezhető edzésforma, ami nemcsak a fizikai erőnlétet és az általános fittséget javítja, hanem segít megelőzni a szellemi hanyatlást, és csökkenti az Alzheimer-kór kockázatát.
