Meglepő fordulatot hoznak az intelligenciáról alkotott elképzeléseink, nem a fiatalkor számít ugyanis a szellemi és személyiségbeli működés csúcspontjának. A kutatások arra utalnak, hogy ez az állapot csak jóval később alakul k.
Gyakran halljuk, hogy bizonyos dolgokra fiatalon vagyunk a legalkalmasabbak, más képességek viszont csak később bontakoznak ki igazán. De vajon létezik-e olyan életkor, amikor összességében a legjobb formánkat hozzuk? Amikor nemcsak gyorsan gondolkodunk, hanem jól döntünk, értjük az embereket, és képesek vagyunk hosszabb távon is átlátni a helyzeteket? A modern pszichológia és intelligenciakutatás egyik izgalmas kérdése éppen ez:
hogyan változik az ember teljes mentális és személyiségbeli működése az évek során?
Ettől függ az emberi teljesítmény
Egy tanulmány abból az alapfeltevésből indul ki, hogy az emberi teljesítményt nem lehet egyetlen tulajdonsággal leírni. Az intelligencia, a személyiség és az érzelmi működés szorosan összefügg egymással: együtt határozzák meg, hogyan boldogulunk az életben. A kutatók ezért nem külön-külön vizsgálták ezeket a területeket, hanem együttesen, egy átfogó szemléletben.
Évek kellenek ehhez az intelligenciához
A kutatás középpontjában a kognitív képességek álltak. A kognitív szó az ember gondolkodási folyamataira utal, vagyis arra, hogyan tanulunk, emlékezünk, következtetünk és oldunk meg problémákat. Ezen belül megkülönböztetnek úgynevezett folyékony intelligenciát, amely az új helyzetek gyors megértését és a rugalmas gondolkodást jelenti, valamint kristályos intelligenciát, amely a megszerzett tudásra, tapasztalatra és tanult ismeretekre épül. A folyékony intelligencia általában fiatalabb korban erősebb, míg a kristályos intelligencia az évek során gyarapszik.
A tanulmány azonban nem állt meg itt. A kutatók figyelembe vették a személyiségjegyeket is, vagyis azokat a viszonylag stabil tulajdonságokat, amelyek meghatározzák, hogyan viselkedünk és reagálunk különböző helyzetekben.
Ilyen például a lelkiismeretesség, amely azt mutatja meg, mennyire vagyunk kitartóak és megbízhatóak, vagy az érzelmi stabilitás, amely azt jelzi, mennyire tudjuk kezelni a stresszt és a nehéz érzelmeket.
Ezek a tulajdonságok jelentősen befolyásolják, hogyan használjuk a gondolkodási képességeinket a mindennapi életben.
Érzelmi intelligencia
Emellett a kutatás számolt az érzelmi intelligenciával is. Ez azt jelenti, mennyire vagyunk képesek felismerni a saját és mások érzelmeit, és hogyan tudjuk ezeket megfelelően kezelni. Az érzelmi intelligencia fontos szerepet játszik a társas kapcsolatokban, a konfliktuskezelésben és a hosszú távú döntésekben is. Bár ritkábban esik róla szó, mint az iskolai értelemben vett intelligenciáról, az életminőség szempontjából legalább olyan jelentős.
A kutatók a különböző területeket egyetlen összetett mutatóba vonták össze. Ez a mutató azt fejezi ki, hogy egy adott életkorban az ember mennyire működik jól összességében, ha egyszerre vesszük figyelembe a gondolkodást, a személyiséget és az érzelmi működést.
Így nem egyetlen képesség alakulását látták, hanem az ember teljes mentális „csomagját”.
Az adatok elemzése során az derült ki, hogy az egyes képességek eltérő pályát futnak be az élet során. A gyors és rugalmas gondolkodás valóban fiatalabb korban a legerősebb, viszont a tapasztalat, a megfontoltság, az érzelmek kezelése és a társas helyzetekben való eligazodás idővel egyre jobbá válik. Amikor mindezt együtt vizsgálták, egy meglepően egységes kép rajzolódott ki.
A középkorúak csúcsteljesítményt nyújtanak
A teljes mentális és személyiségbeli működés átlaga nem a húszas vagy harmincas években érte el a csúcspontját, hanem jóval később. A számítások szerint ez a csúcsteljesítmény az ötvenes évek második felére, nagyjából 55 és 60 éves kor közé tehető. Ebben az életszakaszban az emberek már rendelkeznek jelentős tapasztalattal, kialakult személyiséggel, stabil érzelmi szabályozással, miközben a gondolkodási képességeik még mindig jól működnek.
Ez segít megérteni azt a hétköznapi tapasztalatot is, hogy sokan ebben az életkorban érzik magukat a legkompetensebbnek. Bár lehet, hogy már nem reagálnak olyan gyorsan, mint fiatalon, döntéseik átgondoltabbak, jobban látják az összefüggéseket, és kevesebb energiát pazarolnak felesleges konfliktusokra.
A kutatás egyik legfontosabb üzenete, hogy az öregedést nem pusztán hanyatlásként érdemes szemlélni. Bár bizonyos képességek valóban csökkenhetnek, más területeken komoly erősödés figyelhető meg.
Ha tetszett a cikk, olvasd el, mit tehet érted az AI, ha épp szerelmi bánatod van.
