Bizonyos szokásokat udvariatlanságnak vagy furcsaságnak bélyegeznek, pedig a pszichológia szerint magas intelligenciára utalnak.
Az érzelmi intelligencia az egyik legfontosabb készség, amely meghatározza, hogyan kapcsolódunk másokhoz, hogyan kezeljük a konfliktusokat, és miként éljük meg a mindennapi helyzeteket. Akikből ez hiányzik, azok gyakran megbántják környezetüket, félreértenek alapvető érzelmi jelzéseket, és képtelenek megfelelően reagálni. Velük élni, dolgozni vagy akár csak baráti kapcsolatban maradni rendkívül fárasztó lehet, ezért érdemes felismerni a jeleket.
Az intelligencia sokak szemében a fegyelmezett és megfelelő határok között dolgozó elmét jelenti. Az élet azonban ezt nem támasztja alá, hiszen az elkalandozás, illetve az önmagunkkal folytatott beszélgetések sokszor éppen azt mutatják, hogy a problémamegoldásunk, a kreativitásunk, az intelligenciánk magas.
Meglepő fordulatot hoznak az intelligenciáról alkotott elképzeléseink, nem a fiatalkor számít ugyanis a szellemi és személyiségbeli működés csúcspontjának. A kutatások arra utalnak, hogy ez az állapot csak jóval később alakul k.
Egy friss kutatás azt vizsgálta, miért alakult ki az emberi agy olyan különlegesen összetetté, és vajon ezért milyen árat kellett fizetni.
Kiderült, hogy a poszméhek jóval okosabbak, mint ahogy azt eddig gondoltuk. Brit kutatók bebizonyították, hogy képesek megkülönböztetni a morzejelek alapját jelentő rövid és hosszú fényimpulzusokat, és ezek alapján tudatos döntéseket hozni. A felfedezés alapjaiban írja át, amit eddig a rovarok időérzékeléséről és tanulási képességeiről tudtunk.
A varjak nemcsak rendkívül intelligens madarak, hanem kiváló megfigyelők is. Képesek megjegyezni az emberi arcokat, és hosszú távú emlékeket társítanak hozzájuk. Ha valaki fenyegetést jelent számukra, azt nem felejtik el, sőt még a többieknek is továbbadják a hírt.
A szülők világszerte sorban állnak, hogy gyermekük programozni tanulhasson, mert úgy hiszik, ez a jövő kulcsa. Az MIT legújabb kutatása azonban most mindent megkérdőjelez: a tudósok szerint nem a kódolás, hanem a zene fejleszti leghatékonyabban a gyermekek agyát és intelligenciáját.
Sokan azt hiszik, hogy az intelligencia boldogtalanná tesz, pedig épp az ellenkezője igaz. Ráadásul van egy személyiségjegy, ami összefügg a magasabb IQ-val.
Bár a tükörteszten lepipálják őket még a szarkák és az elefántok is, azért a kutyák az intelligensebb állatok közé tartoznak. Azonban közülük is kiemelkednek bizonyos fajták.
Egy illat, zaj vagy a ruha címkéje is kiboríthatja azokat, akik szuperérzékenyen reagálnak egyes ingerekre, és ez gyakran együtt jár a magas IQ-val.
Ha általánosításról van szó, akkor az alól a sofőrök sem kivételek. Számos sztereotípia létezik. Makacsul tartja magát például az a leegyszerűsítés, hogy a nők kevésbé jó sofőrök, mint a férfiak. De gyakran a vezetési stílust összefüggésbe hozzák az életkorral és a munkahelyi pozícióval is.
