Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Mindössze 130 hektár, és még kopár meg lakatlan is, mégis két ország csaknem ötven évig vitázott rajta – a Hans-szigeti konfliktus azonban nem pont úgy zajlott, ahogyan azt egy határvitáról „elvárnánk”. Noha a felek között hosszú ideig politikai kérdéssé vált az ügy, nézőpontjaikat egészen békés módon közelítették egymáshoz.
Az Északi-sarkvidéken, a Kennedy-csatorna közepén fekvő Hans-sziget csupán egy apró pötty a világtérképen, amely épp egyenlő távolságban fekszik a kanadai Nunavut és Dánia autonóm területe, Grönland partjaitól. Éppen ezért, miután mindkét ország magáénak akarta a szigetet, magának is követelte azt.
Szinte növény sincs a szigeten
Furcsa, mert a nagyjából 130 hektáros, majdhogynem széltében és hosszában egy, 1290x1199 méteres Hans-sziget még csak barátságosnak sem mondható. A hely olyan kopár, hogy gyakorlatilag alig él növény rajta, ráadásul az egészet 195 méter vastag mészkőréteg borítja. A gleccserek formálta sziget felszínét sziklába vájt barázdák és mély karcolások tarkítják.
A geológiai szempontok mellett azonban elméletileg van más is: olaj és gáz, amely kitermeléséhez azonban hiányoznak a feltételek.
Inkább csipkelődés volt, mint konfliktus
Viták ide vagy oda, Dánia és Kanada területért folytatott konfliktusa szokatlanul békés volt: komoly diplomáciai és katonai feszültségek helyett a felek inkább jelképes „harcot” vívtak egymással.
De lássuk, hogyan és miként kezdődött!
Kanada kezdte
Az 1970-es években először Kanada követelte magának a szigetet, amelyet noha Dánia vitatott, 1973-ban a két ország végül megállapodást kötött. A szerződés azonban egy valamit nem rendezett: a sziget hovatartozását. Mindössze annyit tettek, hogy a tengeri határvonalat egyszerűen „megszakították” a Hansnál, így a kérdés nyitva maradt. A konfliktus 1984-ben vett különös fordulatot.
Oda-vissza játék indult
Kanada zászlót helyezett el a szigeten, és egy üveg hazai italt hagyott hátra, jelképezve azt, hogy ez az ő területük. Nem sokkal később azonban egy dán miniszter a saját nemzete lobogóját tűzte ki ugyanoda, mellette egy „Üdvözöljük a dán szigeten” üzenettel, és persze egy üvegnyi dán nedűvel. A sziget zászlója ettől kezdve, időszakosan sokáig cserélődött, és persze a felek mindig gondosan ügyeltek a „megfelelő folyadékpótlásra” is. Nem vitás, hogy ez a gesztus egy évtizedeken át tartó, szinte barátságos „rituálé” kezdetét jelentette, így a konfliktusból inkább egy, viszkiháborúként elhíresült, szimbolikus játék lett.
Ötven év múlva került pont a vita végére
A következő évtizedekben a vita továbbra is békés mederben maradt, azonban a 2000-es évekre világossá vált, hogy hosszú távú megoldásra van szükség. Az Északi-sarkvidék növekvő stratégiai jelentősége – még úgy is, hogy a Hans-sziget nem rendelkezett számottevő nyersanyagkészletekkel – indokolttá tette a kérdés rendezését.
A vita lezárására azonban csak két évtizeddel később, 2022 júniusában került sor, amikor is Dánia és Kanada végül hivatalos megállapodást írt alá. A csaknem fél évszázadig tartó „perlekedés” végére egy sokak számára emlékezetes esemény tett pontot, amely során a kanadai külügyminiszter, Mélanie Joly és dán kollégája, Jeppe Kofod egy-egy üveg italt cserélt.
És hogy hogy is alakult a hely sorsa? A Hans-szigetet nagyjából észak-déli irányban, a természetes gerincvonal mentén kettéosztották – mindkét ország megelégedésére.
Kapcsolódó: Van egy erdő, amely mélyén észrevétlenül léphetsz át a mából a holnapba
