Nem csak a szívednek tesz jót: ez a mozgásforma megállítja a hajhullást

egy nő nagyon sok hajat szed ki a fésűből
Olvasási idő kb. 3 perc

A rendszeres kardiómozgás javítja a vérkeringést, ezáltal jót tesz a szívnek, de a hajhagymákhoz is több oxigén és tápanyag jut, ami azok egészségének alapja. Emellett segít levezetni a stresszt, vagyis csökkenti a kortizolszintet, ezzel tovább támogatva a haj növekedési ciklusának zavartalanságát.

A hajhullás mind a férfiak, mind a nők körében kiemelt figyelmet kap. Míg egy férfi esetében megszokott és elfogadott akár a teljes kopaszság is, a nőknél ez egészen másképp alakul. A kardió azonban segítséget nyújthat a hajhullás lassításában.

Mozgással a hajhullás ellen

A rendszeres mozgás az egész szervezetre pozitív hatással van. Javítja a vérkeringést és az anyagcserét, csökkenti a stressz okozta káros hatásokat és a kortizolszintet. Nem véletlen, hogy már a csapból is az folyik: az egészséges élet alapja a rendszeres mozgás és a kiegyensúlyozott táplálkozás.

Fiatal barna hajú nő bemutatja gyönyörű hosszú, fényes, sima, egészséges haját közelről
A haj egészsége a mozgáson is múlhat
Fotó: Olga Shefer / Getty Images

De miképpen hathat a mozgás a hajhullásra? Bár elsőre talán furcsán hangzik, elég egyértelmű kapcsolat lehet a kettő között, igaz, a téma tudományosan még kevéssé kutatott.

A hajhagymák működése növekedési szakaszból, egy átmeneti és egy nyugalmi időszakból, illetve a hajszál kihullásából, azaz exogén fázisból épül fel. Ez a természetes folyamat azonban sérülékeny, ráadásul a tápanyaghiányok vagy a kisebb hormonális eltolódások akár gyorsan is megmutatkozhatnak a haj állapotán. Ennek oka, hogy a hajkorona az életben maradás szempontjából sokadrangú, és ha probléma adódik, a szervezet először azokat a folyamatokat hanyagolja el, amelyek nem létfontosságúak.

Sok minden hathat a haj egészségére

A haj életciklusát számos tényező befolyásolja. A Covid-fertőzéstől kezdve a perimenopauzán át egészen a PCOS-ig sok minden hatással lehet rá, de az egyik legnagyobb kockázati tényező kétségkívül a stressz. Kutatások igazolják, hogy nagyobb testi vagy lelki megterhelést követően két-három hónappal a hajhullás fokozódhat, vagyis a szervezet így reagál az eseményekre.

A kortizol, vagyis a stresszhormon jelentősen befolyásolhatja a haj növekedési ciklusát, ennek következtében pedig a hajszálak idő előtt kihullhatnak. A kardió ebben hatékony segítséget nyújthat. Ha nem visszük túlzásba a mozgást, vagyis megmaradunk a rendszeres, de nem túlerőltetett edzéseknél, az csökkentheti a szervezet kortizolszintjét. Érdekes módon azonban a túlzott edzés éppen ellenkező hatást válthat ki: a kortizolszint megemelkedhet, ami akár fokozott hajhulláshoz is vezethet.

A mozgás a táplálékkiegészítők hatását is fokozhatja, hiszen a javuló vérkeringés révén több oxigén és tápanyag jut el a hajhagymákhoz. Van azonban olyan eset is, amikor a mozgás önmagában nem elegendő.

Az androgén alopecia

Ismerős lehet a kifejezés, amelyet „férfias típusú hajhullásként” is emlegetnek. Neve ellenére nem kizárólag a férfiakat érinti. A jelenség hátterében az androgén hormonok működése áll, amelyek a női szervezetben is jelen vannak.

Androgén alopecia esetén a tesztoszteron egy enzim hatására dihidrotesztoszteronná (DHT) alakul. Ez az anyag a hajhagyma sejtjeihez jutva azok androgénreceptoraihoz kapcsolódik, lelassítja és lerövidíti a haj növekedési szakaszát, miközben meghosszabbítja a nyugalmi fázist. Hosszabb távon ez a hajhagymák zsugorodásához vezethet, ami végül tartós hajvesztést okoz.

Ezen a kardiómozgás önmagában nem képes változtatni, de megfelelő orvosi kezeléssel és rendszeres testedzéssel a folyamat jelentősen lassítható.

Ráadásul nem kizárólag a vérkeringésre gyakorolt jótékony hatás játszik ebben szerepet. A rendszeres mozgás segít az inzulinszint megfelelő szinten tartásában. Ha az inzulin koncentrációja tartósan magas, az fokozhatja az androgén hormonok aktivitását, ami a haj szempontjából kedvezőtlen.

Kapcsolódó: Ezek a módszerek valóban hatékonyak a tartós stresszel szemben

Scheftsik Tamás
Scheftsik Tamás
Újságíró, szerkesztő
Scheftsik Tamás a Pécsi Tudományegyetemen szerzett andragógus képesítést. Több, mint 15 éves újságírói pályafutása alatt több online magazinnál és szaklapnál is dolgozott szerkesztőként és újságíróként. Egészségügyi szakújságírói munkája mellett edukációs tartalmak készítésével is foglalkozott. 2025 szeptembere óta a Dívány munkatársa.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?