A krónikus fáradság kifejezetten kellemetlen – folyamatosan azt érezzük, hogy egyszerűen képtelen vagyunk kipihenni magunkat. Egy új kutatás szerint a problémát többek közt az okozza, ahogyan lélegzünk.
Sokan élnek együtt állandó fáradtsággal anélkül, hogy pontosan meg tudnák mondani, miért érzik magukat kimerültnek. Reggel nehéz az ébredés, napközben lankad a figyelem, estére pedig már a legegyszerűbb teendők is túl soknak tűnnek. Ilyenkor legtöbben az alvás mennyiségét, a stresszt vagy a túlterheltséget kezdik gyanúsítani, és ritkán gondolnak olyan alapvető testi működésekre, amelyek szinte észrevétlenül kísérik végig a napunkat. Pedig van egy olyan folyamat, amelyre alig figyelünk, ám apró eltérései is érezhető hatással lehetnek a közérzetünkre.
Az állandó fáradság hátterében több ok is állhat
Egy friss kutatás arra hívta fel a figyelmet, hogy az állandó kimerültség hátterében bizonyos esetekben nem szervi betegség vagy alváshiány áll, hanem az, ahogyan levegőt veszünk. A vizsgálat középpontjában krónikus fáradtság szindrómával élő emberek álltak. Ez az állapot hosszan fennálló, súlyos fáradtsággal jár, amely pihenés hatására sem múlik el, és gyakran koncentrációs zavar, szédülés, izomgyengeség vagy általános rossz közérzet kíséri.
A kutatók arra voltak kíváncsiak, vajon a légzés módja eltér-e ezeknél az embereknél az egészségesekhez képest.
A mérések során nemcsak a légzésszámot figyelték, hanem azt is, hogyan zajlik maga a légzés. Meglepő módon a krónikus fáradtsággal élők jelentős részénél – mintegy 71%-ánál – olyan légzési mintázatot találtak, amely eltért az optimálistól.
Ezek az eltérések sokszor nem feltűnőek, az érintettek gyakran nem is érzik, hogy „rosszul” lélegeznének, mégis hatással lehetnek arra, mennyi oxigén jut el a szervezet sejtjeihez, és hogyan működik az idegrendszer.
Rossz légzés
Az egyik gyakori jelenség a hiperventiláció (túl gyors vagy túl mély légzés). Ilyenkor az ember a kelleténél több levegőt vesz, amely miatt a vérből túl sok szén-dioxid távozik. A szén-dioxid nem csupán „felesleges gáz”, hanem fontos szerepe van az erek tágulásában, és abban, hogy az oxigén megfelelően eljusson a szövetekhez. Ha a szintje túlságosan lecsökken, az szédülést, fejfájást, fáradtságot vagy akár belső nyugtalanságot is okozhat.
Egy másik probléma a diszfunkcionális légzés, ami azt jelenti, hogy a légzésben részt vevő izmok nem dolgoznak össze hatékonyan, ezért a légzés felszínessé vagy egyenetlenné válik.
A kutatás szerint a krónikus fáradtság szindrómával élők nagy részénél kimutatható volt legalább egy ilyen eltérés, míg az egészséges résztvevőknél ez jóval ritkábban fordult elő.
Különösen érdekes, hogy a nem megfelelő légzés tünetei sok ponton hasonlítanak a krónikus fáradtság panaszaihoz.
Fontos hangsúlyozni, hogy az állandó fáradtságnak számos oka lehet, és a légzés csak egy lehetséges tényező a sok közül. Ugyanakkor a kutatás eredményei arra utalnak, hogy bizonyos esetekben érdemes erre is figyelmet fordítani.
A légzés ugyanis tanulható és befolyásolható folyamat. Vannak olyan módszerek, amelyek segítenek tudatosabbá tenni a levegővételt, és javítani annak hatékonyságát. Ilyen lehet például a légzőgyakorlatok alkalmazása vagy a biofeedback.
Ha tetszett ez a cikk, olvasd el, mi az a 10 dolog, ami természetesen csillapítja a fájdalmat
