Jelentős egészségügyi kockázatokkal jár, ha a D-vitamint ritkán, de nagy dózisban szedjük.
Ez derül ki a Német Fogyasztóvéfelmi Szövetség (BfR) legújabb kutatásaiból, amelyek eredményét a Rizikometer foglalta össze.
A D-vitamin hatása a szervezetre
Számos okunk lehet arra, hogy D-vitamin tartalmú étrendkiegészítőket szedjünk, különösen a téli hónapok során. A D-vitamin legismertebb szerepe, hogy segíti a kalcium beépülését a csontokba, ezzel megelőzve a csontritkulást.
Emellett az immunrendszer működésében is kulcsszerepet játszik, gyulladáscsökkentő hatású lehet és hozzájárulhat a krónikus betegségek kockázatának mérsékléséhez. Vannak arra utaló jelek, hogy az alacsony D-vitamin-szint összefügghet hangulatzavarokkal és depresszióval is – bár ezek még nem egyértelműen bizonyítottak.
Egyes kutatások szerint a D-vitamin hosszú távú, napi szedése hozzájárulhat ahhoz, hogy a sejtek lassabban öregedjenek. Ez persze nem jelenti azt, hogy egy fiatalító csodaszerről van szó, de segíthet abban, hogy a szervezet ellenállóbb maradjon az idő múlásával.
Mellékhatásai is lehetnek
A probléma abból adódik, hogy egyes D-vitamint tartalmazó étrend-kiegészítők nagyon magas egyszeri adagokat, úgynevezett „bolus dózisokat” tartalmaznak. Ezeket több napos vagy több hetes időközönként kell bevenni, ami azonban túl magas D-vitamin-koncentrációt eredményezhet a vérben – különösen azoknál, akiknek már eleve jó az ellátottságuk.
A D-vitamin bolus dózisban való szedése egy tanulmány szerint növelheti például a csonttörések kockázatát.
Emellett drasztikusan megemekedhet a vér kalciumszintje is, ami hosszabb távon vesekő kialakulásához vezethet. Éppen ezért nagyon fontos, hogy odafigyeljünk a megfelelő adagolására.
